A lézersugarak pozícionálása, és a felületen való megtörése szinte nem is létezö probléma. Ehhez teljesen hasonló gondok az összes adatrögzítési (és automatizálási) feladatnál is felmerültek, és nagyon jó megoldások születtek rájuk. Hadd ne részletezzem.

A legfontosabb és talán egyetlen probléma az adathordozó anyag célzott modifikálhatósága, és kiolvashatósága. Persze ezt olcsón kellene megoldani, ennek az az egyik feltétele, hogy a tömb eredetileg homogén lehessen, amire csak késöbb kell a markereket és az adatot felvinni.

A két mondjuk függölegesen polarizált lézer (a rajz szerinti elrendezésben) találkozásakor létrejövö kétszeres térerö-változás szerintem nem elég jelentös ahhoz, hogy erre alapozzuk a kiolvasást. Inkább vízszintes polarizációt kellene használni, annak ellenére hogy ekkor csak gyökkettö-szörös a változás. Viszont ha a kristály két egymásra meröleges irányban függetlenül gerjeszthetö, akkor az egyik irány adná a referenciajelet, amihez viszonyítva kiértékelhetö lenne a másik irányban tárolt információ. (Szinkron jelátvitel)