Bár jókora késéssel, de utánanéztem a -lal/-lel képzôpárnak. Azt írja róluk a kalendárium, hogy az -l képzôbôl jött létre, ún. elemismétléssel. Vagyis elôbb-utóbb "elfogyott" az -l képzô "hatása", azaz a szó tövéhez tartozónak vélték, s újra hozzárakták. Analóg jelenség több is akad a nyelvben, a latinosok gondoljanak pl. a médiumok–médiák vitára, a magyarosok meg a vakondok–vakondokok kettôsségre.
A szakirodalom szerint így alakult ki a műveltetés -tat/-tet képzôje (ami régen még csak "áztó" volt, most már "áztató"), továbbá a -dad/-ded pár is (kerekded, tojásdad). Ez utóbbi a -d kicsinyítô képzô dadadodogó változata (vö. apród).
Hogy ez a folyamat manapság is tart, arra jó példa TH "színel" adata, bár kérdés, hogy ez most elôre- vagy hátramozgás. Mindenesetre a napocska a múlt században "Mélyen néz a kútba, s benne vizet kémel", napjainkban meg már kémlel.
TH: a kérdéses képzôben nem kötôhang az elsô "l" (sem).
A Szóvégmutató szótár szerint van még számlál (számol!), gyomlál, bugyolál, táplál – bár ez utóbbiban nem vagyok biztos (mármint hogy az elsô "l" képzô-e). Tudja valaki?