Brit tudósok kifejlesztettek egy ún. vonósugarat, amelyhez hasonlót eddig csak a sci-fi irodalomból ismerhetünk. A vonónyaláb képes megragadni, és mozgatni tárgyakat, anélkül, hogy azokhoz a vonósugáron kívül mással hozzáérnének. Természetesen a valóság most is kissé különbözik, mint a fantasztikus filmekben látott, hatalmas űrhajókat foglyul ejtő, fantasztikus erejű vonósugarak világától. A kifejlesztett vonósugár, ugyanis csak mikroszkopikus szinten működik.

A brit fejlesztésű sugár, spirálisan csavarodó lézersugarakból épül fel, amely egy proteinnél nem nagyobb, mikroszkopikus méretű tárgyat képes megragadni. A kutatók szerint fejlesztésük, hihetetlenül hasznos eszköz lesz az élő sejtekkel történő kutatásokban, munkában, illetve hasonlóan fontos szerepe lesz a mikroszkopikus gépek gyártásában is. A részecskék úgy esnek csapdába, hogy valamelyik lézersugár megtörik rajtuk, ezzel megváltozik a részecske hajtóereje, mozgása is. A részecske ezután a felé a pont felé terelődik, ahol a sugár, a legintenzívebb.

Az angliai St. Andrews Universityn kifejlesztett vonósugár szülőatyja Dr Kishan
Dholakia volt, aki úgy gondolja, hogy az új technológia segítségével olcsó,
mikroszkopikus méretű motorokat, meghajtószerkezeteket lehet majd előállítani,
hiszen az ilyen technológiát használó szerkezetek mozgó alkatrészeit már a
vonósugár-technológia segítségével lehet majd vezérelni. De a brit tudósok, Dr.
Dholakia, és társai szerint egyszer ezzel a technológiával biokémiai teszteket lehet majd
elvégezni, parányi vizsgálóberendezésekkel.
Eddig a rendszert mikroszkopikus üveggyöngyökön tesztelték sikeresen (ezek egy emberi hajszál keresztmetszetének egy századnyi részénél is kisebbek voltak), valamint hosszabb ideig pörgették, demonstrációképpen egy hörcsög kromoszómáját, természetesen az állaton belül.

A kísérleti demonstrációk célja az volt, hogy megmutassák ezzel a rendszerrel kiválóan
mozgathatók, tanulmányozhatók egy élő sejten belüli struktúrák.
A kísérletekhez kapcsolódóan meg kell említenünk, hogy olyan optikai csipeszek már léteznek, amelyek pontosan fókuszált lézersugarakkal képesek megragadni részecskéket. Ezekkel azonban nem lehet a részecskék irányát megváltoztatni, csak mozgatásra képesek. Az új vonósugár viszont megoldja ezt a problémát, a részecskék forgatása, mozgatása, így már egy eszközzel megoldható, akár élő sejteken belül is.