Sziasztok!
Pénteken megvolt az UH. Összefutottam a dokival is, megnézte a leletet közölte hogy jók az eredmények (méhszáj is) és azt, hogy "akkor a 30-32. héten befekszünk egy kicsit". Aztán elviharzott én meg ott maradtam tátott szájjal, hogy akkor ezt most miért mondta. Aztán hétfőn megvizsgált rendesen, meg volt elégedve, persze intett, hogy továbbra is csak óvatosan és hogy ha ez ilyen szépen megy tovább, akkor elég lesz júliusban befeküdni. Így aztán már nagyon nem feszegettem, hogy miért is mondta pénteken, amit mondott.
Császármetszés: épp a napokban bosszankodtam, mert ismerősökkel, barátnőkkel beszélgetve többször is elhangzott szinte szó szerint ugyanaz a butaság, mégpedig: "Jó is hogy ha császárod lesz, legalább megúszod a fájásokat!" Nekem ilyenkor persze eszembe jut Noa, illetve hogy a kórházban a császáros kismamák komplikációk nélkül is azért messze nem voltak olyan virgoncak, mint a többiek és próbálom magyarázni, hogy azért ez egy hasi műtét és a sebnek be is kell gyógyulnia, mire a válasz: "a rendes szülés után is van gátseb"….
Én nem fogok kétségbeesni, ha császármetszésre lesz szükség - most is épp mind a kettő a fenekén, azaz medencefekvésben csücsül, de ez a hozzáállás… Talán azért lehet, mert a "rendes" szüléssel kapcsolatban többnyire a rémtörténetek keringenek. Egyik kollégámnak is nemrég született a kislánya és igazából nem tudta megmondani, hogy miért is volt szükség császármetszésre (végig jelen volt), azon kívül, hogy a felesége nagyon félt a szüléstől. Egy-két fájást megvártak és aztán vágtak is, egyébként ez is a Péterffyben, az új módszerrel zajlott.
Noa, tényleg nagyon helyesek a lányok a kis kalapokban!