Sziasztok!

Kedves GYES betegek, ha megengeditek, ezúttal én is tisztelettel csatlakoznék az asztalotokhoz. :-)

Egyúttal szeretnék jelentkezni a talira is, eddig a kisbabásokra nem sikerült eljutnunk, és már nagyon kíváncsi vagyok kik vannak a nick-kek mögött, és már naaagyon szeretnék gyerek, pelenkázótáska, pótbugyi, babakocsi stb. nélkül menni valahova, ahol felnőtt emberekkel lehet beszélgetni, anélkül, hogy csorgó orrokat kellene törölgetni...:-)) És halkan a nyolcadikára szavaznék.

Amúgy lassan 4 éve vagyok gyesen, a lányom 97-ben, a fiam 2000. novemberben született, közben a kisebbik 6 hónapos kora óta itthonról dolgozom, cikkeket írok, fordítok, tavaly, épp a pici születése előtt elkezdtem újra tanulni is, főiskolán, levelezőn, ki tudja mire lesz jó még egy diploma, ha másra nem hát legalább az agyam nem gyepesedik be teljesen ;-), de kénytelen voltam halasztani, mert a vizsgaidőszak épp egybe esett az ő születésével. Felesleges kilóm van bőven, de emiatt már nem rágom magam, majd lemegy, mire a harmadikkal terhes leszek ;-), lassan nekiállunk tetőteret beépíteni, van lehetőségem kimozdulni, persze szigorúan gyerekkel, és mégis... hiába van más is a gyerek-háztartás körforgáson kívül, én is vágyom arra, hogy ... nem is tudom igazán mire. Valami másra. Erre találtam ki, hogy ősszel elutazom a még gyerektelen barátnőmmel egy hétre. Apával megegyeztünk, hogy 4 év után ez nekem jár. Addig persze sok minden történhet, de már naagyon várom. Dióhéjban ennyi rólam, örülök, hogy rátok találtam.

tamara: az éjszakádat mintha rólam írtad volna. Ha apa ügyel akkor nálunk hajnali 1 után ér haza, ezt még megoldom, mert odaveszem magam mellé a 3 évest, mondván, ha akar aludjon csak velem ;-). Néhány hete viszont elutazott pár napra, addig Anna a nagymamáéknál volt, én Benjáminnal egyedül, hááát majdnem egész éjszaka égett a villany, a vizslát beparancsoltam az előszobába, telefon és kés az ágy mellett, és felszólítottam a komondort a kertben, hogy nagyon figyeljen. :-))) Ehhez az is hozzátartozik, hogy körülbelül 2. éjszakánkat töltöttük a házban, amikor még naívan a kapu előtt hagytuk az autót. Kutyák veszettül ugattak, párom jó alvó nem nagyon izgatta, én keltem fel, megnézni mi a gond. Kinézek az ablakon és látom, hogy 2 elég fekete alak ügyköd az autó körül, feltéptem az ablakot és elkezdtem ordítani, erre már apa is kábán felült az ágyban, a rablók elszaladtak. Utána leültem és remegett kezem-lábam, hogy atyaég, ezek le is lőhettek volna vagy ilyesmi. Autó amúgy feltörve, pótkereket elvitték, benzint leszívták, ablak betörve, épp készültek elvinni. Ha lett volna egy kis időm gondolkozni, nem lettem volna ilyen bátor :-))), és ugye ezek után a magányos éjszakák.. na befejeztem az idegek borzolását
sziasztok
Melitta