Annak idején 98-ban már olvastam a római Hittani Kongregáció figyelmeztetését és kommentárját Anthony de Melloval kapcsolatban. Most nincs időm ujra elolvasni, de már akkor feltünt és idegesitett az a "hangnem", ahogy óvni akarják a teológiailag képzetlen hiveket a félreértésektől, ráadásul ugy, hogy egészen világos az, hogy Rómában de Mello irásainak lényegét nagyonis félreértették (vagyis nyugati mércével mérték a keleti gondolkodásmódot)

Próbáltam megkeresni, hogy magyarul meg van-e a teljes dokumentum a római "figyelmeztetésről" és a kommentárról, de sajnos nem találtam meg. Mindössze egy nagyon rövid összefoglalót találtam itt erről, amit ide beteszek:

"A Hittani Kongregáció figyelmeztetése Anthony de Mello műveivel kapcsolatban"

A Hittani Kongregáció a pápa jóváhagyásával a híveknek szóló figyelmeztetést jelentetett meg az 1987-ben elhunyt indiai jezsuita, Anthony de Mello változatlanul sokat olvasott műveivel kapcsolatban. A dokumentum elismeri, hogy Anthony de Mello írásai eleinte megmaradtak a keresztény lelkiség határain belül, jóllehet már a kezdetektől "egyértelműen felfedezhetőek bennük a buddhista és taoista lelkiségi áramlatok hatásai, és magukba olvasztották a keleti bölcsesség egyes, értékes elemeit."

A Hittani Kongregáció figyelmeztetését augusztus 22-én, szombaton tették közzé Joseph Ratzinger bíboros aláírásával. Ez megállapítja: de Mello atya műveiben fokozatosan távolodott el a keresztény hit lényegi tartalmától. Ténylegesen eljutott arra a pontra, hogy "úgy beszél Istenről, mint a tiszta ürességről", teljesen eltekint Isten személyes jellegétől, és tagadja, hogy a Bibliában lennének Istenre vonatkozó, valóban figyelemre méltó kijelentések, továbbá azt állítja: "a vallások, beleértve a keresztény vallást is, az egyik legnagyobb akadályt jelentik az igazság felfedezésére nézve." A jezsuita szerzetes Jézust a többi mester mellé helyezi, mint egyet a sorban, egyenlőségjelet tesz a rossz és a tudatlanság közé, és azt tanítja, hogy nincsenek objektív erkölcsi normák.

Mindezek alapján a Hittani Kongregáció figyelmeztetése leszögezi: "A hívek java érdekében ez a kongregáció szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a fent említett álláspont összeegyeztethetetlen a katolikus hittel, és súlyos károkat okozhat." A Hittani Kongregáció notifikációját egy példákkal teli jegyzék kíséretében tették közzé, amelyben ambivalens és megtévesztő kijelentéseket találunk, és amelyek nem egyeztethetők össze az egyház tanításával. Vatikáni Rádió/Magyar Kurir

***

Sajnos még az eredeti kommentárt nem találtam meg még angolul sem, pedig leginkább abból tünik ki az, hogy bárhogy is igyekeztek a Hittani Kongregáció vezetői megérteni de Mello gondolkodásmódját, az nekik eddig nem nagyon ment.

De azért még nem adom fel a reményt, hanem bizok abban, hogy majd valaki odakerül ebbe a hivatalba is, aki misszionáriusként élt sokáig keleti kulturákban és az majd nem római szemszögből fogja megvizsgálni de Mello irásait, hanem olyan szándékkal, amilyennel azt irták és azok szemszögéből, akiknek irták (tudniillik nem keresztény kulturában nevelkedett nem-keresztény embereknek).

Annyiban igazat adok a Rómában "aggodalmaskodó" atyáknak, hogy Anthony de Mellot igencsak nem könnyü megérteni, pláne nyugati keresztény szemmel nézve egyenesen eretneknek tünhet sok gondolata.

De azt is tudomásul kellene venni a De Mello "nyugati" olvasóinak és értelmezőinek, hogy de Mello példázatai elsősorban a keleti kulturákban élő és az azt megértő embereknek iródott (vagy hangzott el előadásokban). S szerintem ő mindezen példázatait nem arra szánta, hogy elsősorban keresztényeket oktasson a hitigazságokra, hanem olyan embereknek, akik sehogy sem tudják összeegyeztetni keleti gondolkodásmódjukkal és kulturájukkal a számukra teljesen idegen "európai kolonializáló" kereszténységet és ezért elzárkóznak még a gondolattól is hogy a kereszténységgel páreszédbe kezdjenek.

De ha van egy olyan lelkiember mint Mello, akkor ő nagyon is tudja, hogy nem lehet itt a bibliai szövegekre és nyugati filozófiára támaszkodni, s ezért ő megpróbálta az ottani gondolkodásmódnak megfelelően, a keletiek szemével nézni Jézust és a megváltást.

S nyilván, hogy ha az ember egy többségében nem-keresztény és egyáltalán nem nugati mintáju vallásos környezetben él, akkor az az ember nem használhat olyan szavakat, hogy "kegyelem, bün, Messiás, üdvösség" stb, anélkül, hogy félre ne értenék, vagy egyáltalán jelentés nélküli kifejezéseknek tartsák azokat, s ezt több olyan missziókban évtizedekig dolgozó atyától tudom, akik tapasztalatból és nem elméletből beszélnek.

(folyt. köv.)

SKY