T. Ház: vitanap a szegénységről
Eltérő nézetek a családtámogatásról, a nyugdíjakról

--------------------------------------------------------------------------------
A koalíciós pártok és az ellenzéki szocialisták, valamint szabad demokraták eltérően ítélik meg a kormány szociálpolitikáját – derült ki az MSZP által kezdeményezett pénteki parlamenti vitanapon. A koalíció szerint a rendszerváltozás óta ez a kormány tett a legtöbbet a szegényekért. Az MSZP és az SZDSZ pedig azt hangoztatta, hogy Magyarország nemcsak a polgároké, hanem szegényeké és gazdagoké egyaránt.

--------------------------------------------------------------------------------

Az MSZP kezdeményezésére az Országgyűlés pénteken vitanapot tartott A társadalmi kohézió, az elszegényedés megállítása címmel. A vitából kiderült, hogy a kormánypártok és az ellenzék alapvetően eltérően ítéli meg a kormány elmúlt hároméves tevékenységét a családtámogatások, a nyugdíjak, a munkanélküliség és a lakáspolitika területén. A koalíciós pártok azt hangoztatták, hogy a rendszerváltozás óta a jelenlegi kormány tett a legtöbbet a legszegényebbek érdekében, valamint a verseny és a szolidaritás egyensúlyának megteremtéséért.
Az MSZP és az SZDSZ viszont szociális fordulatot sürgetett. „Magyarország nemcsak a polgároké, hanem mindannyiunké, szegényeké, gazdagoké egyaránt” – hangoztatták. Szerintük a kormánynak nincs programja a szegénység problémájának kezelésére, a kormányzat hibás gondolatmenetet követ, a szegényeket teszi felelőssé helyzetük miatt, s a középosztály erősítését fontosabbnak tartja a legszegényebb réteg felemelkedésének elősegítésénél.

Családtámogatási rendszer. Harrach Péter szociális miniszter a kormány legjelentősebb intézkedésének a családtámogatási rendszer kiépítését említette. Mint mondta: négy év alatt 198 milliárd forintról 388 milliárd forintra, tehát 100 százalékkal növekszik a családok támogatására fordítható öszszeg. A kormány bevezette a gyermekek után járó adókedvezményt, visszaállította a családi pótlék és a gyes alanyi jogon történő igénybevételét.

A szocialisták és a szabad demokraták ugyanakkor azt emelték ki, hogy a családtámogatási rendszer átalakítása a legszegényebbeket még nehezebb helyzetbe hozta. A családi pótlék összege három év óta nem emelkedett, a gyermekek után járó adókedvezményeket pedig a szegény családok nem tudják igénybe venni.

Nyugdíjasok helyzete. A Fidesz szerint a polgári kormány mindent megtett azért, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét biztosítsa. Az inflációt meghaladó mértékben növelték a nyugdíjakat, emellett az előző ciklushoz képest felére csökkent a létminimumon élő nyugdíjasok száma.

A szocialisták méltatlannak nevezték a nyugdíjasok életkörülményeit a munkában eltöltött éveikhez képest. Szorgalmazták a nyugdíjbiztosítás parlamenti felügyeletét és azt, hogy a nyugdíjemelésnél a bérkiáramlás mellett a nyugdíjas fogyasztói kosárnak megfelelő inflációt vegyék figyelembe.

Munkanélküliség alakulása. A Fidesz szerint 1998 óta 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ezzel együtt 6-6,2 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya.

Az MSZP félrevezetőnek tartotta az alig több mint 6 százalékos munkanélküliségről szóló kormányzati kijelentéseket. Ezt azzal indokolták: Borsodban például 20,5, a kelet-magyarországi régióban pedig 17,5 százalékos a foglalkoztatásban részt nem vevők aránya.

Lakáspolitika. A kormánypárti képviselők arra mutattak rá, hogy az elmúlt három évben növekedett a lakásépítési kedv. Koltai Ildikó (Fidesz) a lakástámogatásokról szólva azt emelte ki, hogy az önhibájukon kívül adósságcsapdába esetteket is megsegítették.

Az MSZP szerint ugyanakkor nem ott épül sok lakás, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Iványi Gábor (SZDSZ) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a hajléktalanok helyzetén szociális bérlakások építésével lehetne javítani, s ehhez kormányintézkedésre van szükség.
http://www.nepszabadsag.hu/Archiv/Doc.asp?SID=1&IID=26&AID=2522