Talán tegnapelőtt írtam, hogy szerencsére már sokkal jobban érzem magam. Megjött az étvágyam, ha még csak napközben is, de legalább akkor jóízűen eszek. Igaz, hogy a terhesgondozóban is észrevették, hogy fogytam, de nem vészesen (csak alig háromnegyed kilót), azóta összeszedtem magam.
Úgyhogy köszönöm az aggódást, de túltettem magam a rosszlléteken. Ahogy a napok telnek, egyre csak jobb lesz.

Gyömbér!

Lehet, hogy kicsit majrésnak tűntem, de ez csak azért volt, mert nagyon vágyott gyerekről van szó, és ráadásul az első, mégpedig életem szerelmétől, én pedig még gyakorlatlan vagyok ezen a téren. Talán kicsit félreérthetően fogalmaztam, de én nem azért méricskélem a hasam, mert attól félek, hogy nem fejlődik megfelelően a baba, hanem mert olyan nagy örömöt jelent nekem látni, ahogy napról-napra nő a pocim. És a Maternával kapcsolatban sem azért voltam kíváncsi a vitamintartalmára, mert esetleg keveselltem, hanem épp ellenkezőleg, olvastam, hogy egyes orvosok szerint túl sok vitamin van benne, ha tényleg változatosan étkezek. Na, de nem akarom túlragozni a dolgokat, ezentúl visszafogom magam. Egyébként köszönöm a biztatást az esküvővel kapcsolatban. Lassan tényleg nagyon készülnöm kell rá, még ruhát sem néztem.

A következő infó rólam mindenkinek szól: ma vagyok utoljára a munkahelyemen, csatlakozom a családi vállalkozásunkhoz, ahol leendő férjem is dolgozik. Úgyhogy csak esténként, vagy hétvégenként leszek ezentúl Internetközelben, de semmiképpen sem szeretném itthagyni a topicot.

Üdv mindenkinek, szép napot kívánok!

Timcsi