Szu-ban a vezetés ingadozott, a beavatkozás mikéntjéről vitatkoztak, és amennyire ma lehet tudni, affelé hajlottak, hogy elfogadják Nagy Imre kormányát (Most fejből nem tudom talán csak a VSZ kérdésében nem tudtak dülőre jutni.). Szinte órákkal ezután a moszkvai döntés éleződött ki a helyzet a Köztársaság téren. Majd a pártház ostromáról készült képek, a "lincselésről" készült képek - nem fotók, mozgófilm - másnap Moszkvában volt, ahol Hruscsovék a soros tanácskozásukon megtekintették, és a kemény beavatkozás mellett döntöttek (focinyelven, a keményvonalasok egy perccel a lefújás előtt fordítottak). Moszkva ma is több, mint egy nap vonattal, akkoriban filmet nem tudtak az éteren át továbbítani, tehát nagyon fontos dolog lehetett, és jó szervezést igényelt, hogy a film elkészüljön, és időben Moszkvába kerüljön.
Elképzelhető, hogy véletlenül került szovjet kézbe egy ilyen film, és azt gyorsan Moszkvába juttatták, de azért elég valószínűtlen. Előhívás előtt nem tudni, mi van a filmen.Egy talált filmtekercset nem biztos hogy rohan előhívni, és utána rögtön el tudja juttatni Moszkvába. Az a film szándékosan készült - és vszeg az eseményeket rendezték hozzá. (Az lehet, hogy az eseményeket nem így tervezték, hiszen több olyan dolog történt, ami teljesen véletlen volt, de alapvetően halott kommunistákat akartak.)
A pártház védelmezői pedig nem lehettek ávósok, hiszen az a szervezet már nem létezett. Ha én ma felveszem egy római légionárius egyenruháját, nem leszek attól római katonai. Ha ottmaradtak, önként tették. Ha kényszerítették őket, nevezzék meg, ki kényszerítette őket. Mindenesetre lőttek a kinti, többnyire fegyvertelen emberekre, orvosokra, fotósokra, tehát egyértelműen vállalták, hogy melyik oldalon állnak.
A sorozott ávós meg nem volt ám olyan rosz szakma. (56-ig.) Kiemelt javadalmazás, még a rendőr is előre köszönt nekik. És nem kellett elvállalni, voltak sokan, akik ki tudtak térni előle - de azért a magas fizetés, jó kaja igen csábító volt. Sokaknak tetszett ám, hogy ők lehetnek a párt ökle, és mindeki retteg tőlük.

Attila