Darwin díj 1997

Alan Hall-t a bátyja fairfieldi otthona előtt találták meg egy december
5-i napon, 8 órával azután, hogy péniszét levágták.

A nagy erőkkel keresett gyanúsított egy Brenda nevű nő volt, akivel a 48
éves férfi egy helyi benzinkútnál találkozott. A férfi, akkor még
levágatlan testrészétől vezetve, a bátyja feljárójában álló lakokocsiba
invitálta Brendát. A rendőrség első gyanúja szerint éjjel három körül a
hölgy tisztázatlan okok miatt vadászkést ragadott és a Hallra támadva
levágta annak nemesb szervét, majd elmenekült.

A póruljárt Alant másnap találtják meg a füvön fekve. Ezután rövidesen
kórházba szállították ahol aztán visszavarták a hiányzó “darabkát”.

A dolog ezután kezd érdekes lenni: Miután kiengedték a kórházból, Hall
egyből felszívódott, pedig a nyomozók égtek a vágytól, hogy kifaggassák
az esetről, tekintve, hogy a múltját ellenőrizve igen érdekes adalékokra
bukkantak:

Hall a pszichológiai tesztek szerint maradandó sérüléseket szenvedett a
hadseregben, a vietnámi háború során. 1970-ben letartóztatták
drogbirtoklásért, és ittas vezetésért, 1982-ben pedig azért, mert
fiatalkorú lányával elhagyta az államot. 1983-ban elítélték szándékos
emberölésért, miután bevallotta, hogy egy parkolóban megölt egy 23 éves
nőt, mivel az kigúnyolta erekciós problémáiért. 6 évre ítélték.

Ezt megtudva a nyomozók egy 14 éves vérbosszúra gyanakodtak, ám mikor
Alan Hall néhány nap múltán végre előkerült, kiderül, hogy az igazság
még ennél is furcsább.

A férfi ugyanis azt vallotta, hogy ő maga vágta le saját péniszét, amely
kijelentésnek valódiságát a hazugságvizsgálat is megerősítette.

Alan Hall tehát életben maradt, de története méltán nyerte el a
Darwin-díjat 1997-ben.