Egy kis vegzesházassági statisztika a környezetemből.
Saját első házasságom, orosz feleséggel, Moszkvában, nem jött össze.
Saját második házasságom, orosz feleséggel Budapesten, bár épp most New Jerseyben leszünk 2-3 évet, úgy néz ki sikeres, de ebben van némi szerepe annak is, hogy magamon kipróbáltam a fordítottját. Neki jgy sem könnyü.
A kórusban, ahol éneklek (már ha Magyarországon vagyok):
Férfiember, második házassága, amerikai feleség, most készülnek kiköltözni.
Leány, skóciai férj, Skóciában, a második év végén a válás azért halasztódik, hogy ne legyen gond a bevándorlási engedéllyel, bár szerelemből indult.
Leány, osztrák férjjel, szerencsére közel van, és a két kisgyerekkel az egész nyarat itthon lehet tölteni.
Ahol van gyerek, pl. nálunk is, az mindkét nyelvet érti, beszélni meg általában a családban elfogadottabb nyelven beszél. Ez a mi esetünkben a magyar. Akkor beszél oroszul, ha én is oroszul beszélek vele, az anyja, mivel egyedül van, nem elég "tekintély" neki. Most persze bajban lesz, mert itt sem magyarul, sem oroszul nem fognak beszélni vele a szülein, vagyis rajtunk kívül.
Szóval probléma van, meg lesz is bőven. Jóval több, mint egy "normélis" hézasségban.
Rengeteg múlik azon, hogy mennyire vagy képes te sajátmagad "nem otthon" élni, vagy "itt is, ott is otthon élni", és a másik mennyire képes az ebből előbb-utóbb szinte garantálhatüan eredő problémáidat (morcosság, nagyságrendekkel több ügyintézés apró-cseprő dolgokban is, ...) tolerálni.
schgy