Sziasztok,

Quizasnak nagy-nagy gratula :-)))))

csendben olvaslak benneteket, csak hozzászólni nem nagyon van időm, Noának írtam egyszer, és azóta örömmel látom, hogy jól van, és a babák is szépen gyarapodnak, gratulálok hozzájuk :-), és persze a többieknek is, akik szerencsére egyre többen vannak itt a babavárban :-)).

Szóval az otthonszülés miatt emelnék szót, anélkül, hogy elvinném a topicot más irányba, tudom, hogy erről a témáról számos más fórum is van. Nagyon közeli barátnőm szült a Születésházban, és én is gondolkoztam rajta a második baba születése előtt. De nem mertem belevágni, és nem magamat féltettem, hanem a babát. Az első szülésem viszont nagyon is kórházi volt, és nagyon nem tetszett. Nem csak a szülés, inkább utána a gyermekágyas osztály. Benjáminnal megtaláltam azt az orvost, aki mindenben támogatott, így kórházban szülhettem "otthon". Kettesben a párommal, csendben, vízben, félhomályban, halk zenével, vizsgálatok, beavatkozások nélkül. Nagyon nagy élmény volt, és mégis biztonságban, orvos és műtő mellett. És két órával a szülés után haza lehetett menni. És ez Magyarországon volt. Szóval szerintem érdemes a lehetőségeket megkeresni és a jogainkért harcolni, mert a szülés nem betegség, nem kell, hogy műtősruhába öltözött emberek műszerekkel zörögve vezényszavakat harsogjanak. És a két gyerek között igenis érzékelhető a különbség, úgyhogy mamák ne adjátok fel az elképzeléseiteket, szerintem érdemes :-). És néha elég csak rákérdezni pl. lehet-e enni, inni a szülőszobán és kiderül, hogy semmi akadálya csak rá kellett kérdezni.
Elnézést az off-ért, de ez a téma mindig érzékenyen érint, mindenkinek további jó babavárást és babázást
sziasztok