noa2 Creative Commons License 2001.04.21 0 0 795
Sziasztok!

Gratulálok mindazoknak, akiknek van mihez! Egy kissé elmaradtam mindkét topic olvasásával, ezért vagyok kénytelen ilyen kollektiv gratulációt megereszteni.

Éppen jó nagy felháborodásban leledzek. Nem tudom, olvastátok-e az e havi Kismamában az otthon-ikerszülés történetét. Nem akarok az otthonszülésről vitát nyitni, csak ezt a cikket nem állhatom szó nélkül. Én az önzésnek és a felelőtlenségnek ilyen magasiskolájával még nem tatlálkoztam. A sztori csak annyi, hogy az érdi születésházban szült egy nem is annyira fiatal nő faros fekvésű ikreket.
Mindennek az indoka, hogy ő félt a kórházi körülményektől, méltatlan bánásmódtól. Hogy a babák mekkora veszélyben voltak, az nem érdekes, csak hogy ő félt, és hogy ő hogyan érezte magát, őneki milyen elképzelései vannak a szülésről stb. Mindig csak ő ő ő. Lehet, hogy az én nézeteim rosszak, de szerintem egy szülésben elsősorban a baba biztonsága a fontos és nem az, hogy pl- valaki milyen klasszul érzi magát, mert otthonosan van berendezve a ház. Faros ikreket mindenhol eleve császároznak, mert ha az első elakad - amire hatalmas az esély - akkor a másodiknál oxigénhiány lép fel és megfulladhat. A többi veszélyt nem sorolom, de a két havi kórházi bentlét alatt láttam egyet s mást, különösen ikreseknél.
Ja, és ami mindennek a teteje, az mondja, hogy szerencsére kicsik voltak a babák. Értitek??? Annak örül, hogy kis nyomorultak, csak hogy ő könnyen meg tudja szülni. És ha a gyereknek inkubátor kell azonnal, mert ikreknél gyakori az alulfejlettség? És ha? és ha?
Végül szerencséje volt, minden rendben ment, de ez amennyire én tudom, ez csak hatalmas mák volt. A végén örvendezik a jó döntése felett. Kérdem én, ha valamelyik iker vagy mindkettő ottmarad, akkor hogyan számol el a lelkiismeretével? És az orvos, aki ebbe belement?

Bocs a kirohanásért, de nagyon kiakadtam, hiszen magamra gondoltam. Ahányszor megkérdezte a doki, mit szeretnék, hogyan szeretnék szülni, mikor stb., fel sem merült bennem, hogy egy pillanatra is az én érdekem jusson eszemben. Mindeg azt válaszoltam, hogy én nem vagyok érdekes, csinálja, ami a babáimnak a legjobb.