No-day - No-night

Újabb no-day vár rád egy újabb no-night után
Bele próbálsz menekülni a párnába,
Mert megint agyonvertek belülről
Vagy legalábbis úgy érzed
Mi indok lenne most felkelni?
Nem a Krottenbachstrassén vagy most
És nem is Wuhlheidében a Parkeisenbahn szállásán.

Riffek próbálnak rávenni, hogy felkelj
Vagy legalábbis kirugdosni az ágyadból
De a metált nagyon jól lehet ott is hallani
Más meg mi motiválna?
Ha nem egyedül lennél az ágyban, úgysem kelnél fel,
Ha meg amúgy is egyedül vagy, akkor hová mennél?

Azért mégis csak kisebb felületre helyezed a gravitációt
Még ha ezzel nagyobb is lesz a nyomás, ami ér
Mert p=F/A, és ezt meg is érzed
Elslattyogsz a koszlott betonon, az állítólagos haverjaid közé
De végül szemed a monitorra feszül, kezed meg az egérre
Mert még hiszel a Mátrixban, ha a való világban már nem tudsz.

Ezerszer megtanultad már, hogy a négy ablakos az M a nyolc ablakos a K
Meg hogy fogyatkoznak a régi háromsínes S-Bahnok
Eltűnnek mind, ahogy te is el fogsz
Csak téged nem újítanak fel nosztalgiának
És nem adhatod a feeling-et úgy másoknak, mint ahogy a nosztalgiakocsik adják neked
Ezért akarsz most valakinek feeling-et adni.

És megint nem jönnek on stage azok, akiket kedvelsz
Meg amúgy is bazira nem történik semmi
Mert vagy a holtszezon tesz keresztbe, vagy más dolgod akad
És elgondolkozol, hogy mehet-e ez így tovább
De eszedbe jut, hogy lehet, hogy nincs túlvilág
Vagy mégis van, de ott esetleg szarul éreznéd magad

Nade mikor lesz egy way out?
Amikor szalonkocsin vagy fapados tuján utazol mindenfelé
Amikor headbangelsz egy elő zenére, amit szeretsz
Amikor a tested és a lelked is megkapja azt egy lánytól, ami annyira hiányzik neki
Mikor nem passzol majd rád a Dark Tranquillity:
"Another no-night waits its turn"...