Kedves Silan!
Sajnos nem tudok olyan könyvet ajánlani, amely külön csak az információ fizikai fogalmával foglalkozik. (A fizikában az információ fogalma másodlagos a kölcsönhatáséhoz képest. És még annak a fogalmáról sincs külön könyv.) Jellemző, hogy az ún. információelmélet (ami nem azonos az információ általános elméletével, csupán a hírközlésekével) is sok évvel Einstein relativitáselmélete után született meg, speciálisan a telefon, a telex, a rádió, a televízió és később a számítógép igényeinek megfelelően.
De ha mégis ajánlanom kell valamit, akkor Einstein speciális relativitáselméletét ajánlanám, ugyanis Einstein nagy figyelmet fordított arra (ti. kénytelen volt), hogy hogyan is kell érteni bizonyos alapvető fizikai fogalmakat, mint pl. hosszúság, időtartam, sebesség, gyorsulás, tömeg, energia, impulzus, eseménypár, egyidejűség, ok-okozati összefüggés, hatások terjedési sebessége, stb. (Aztán a kvantum- és a statisztikus fizika is hozzátette a magáét.)
Hogy ne kelljen máshol olvasni bővebben a definíciómról (:-))), kissé részletezem. A tömör megfogalmazás ugye ez volt:
Az információ egy fizikai eseménynek azon tulajdonsága, amelynek révén következménye lehet.
Most pedig a részletezés:
A következmény, az más szóval OKOZAT. Az okozat ÁLLAPOTVÁLTOZÁSBAN mutatkozHAT meg. De az állapot nem feltétlenül változik meg, vagyis a fizikai eseménynek nem feltétlenül van látványos következménye. (Eseménynek és következménynek tekintjük az időben folyamatos, de amúgy állapotváltozással nem járó létezést is.)
A logikailag legegyszerűbb ("arisztotelészi") esetben csak 2 féle állapot lehetséges, így az információ következtében csak ezek között jöhet létre átmenet, vagy pedig az állapot marad a régiben. Ha az (egyébként stabil) állapot megváltozott, akkor biztosan tudjuk, hogy valamennyi információ beérkezett, és mert ez a legegyszerűbb eset (amikor az információnak látható következménye volt), az ehhez SZÜKSÉGES információ mennyiséget tekinthetjük eleminek (1 bit). Ha tehát egy 2 (lehetséges) állapotú rendszer állapota egyszer csak megváltozott, akkor azt egy LEGALÁBB 1 bit nagyságú információ(t hordozó fizikai esemény, avagy hatás) okozta. (Hogy pontosan mennyit, azt ennek alapján még nem tudjuk megmondani, ugyanis ehhez azt kellene megállapítani, hogy az információ maximum mennyi állapot közül lenne képes KIVÁLASZTANI a végállapotot.) Folytonos határesetben, vagyis amikor "végtelen sok" lehetséges állapot közül történik meg a kiválasztás, elvileg végtelen nagyságú információ kell a kiválasztáshoz, szóval joggal lehet számítani mindenféle divergenciákra (:-(((.
Szerencsére a fizikai (kölcsön)hatások csak lokálisan hatnak, így nem szembesülünk minduntalan az Univerzum totális komplexitásával. (A maradék végtelenekkel meg a renormálás filozófiájához hasonlóan bánunk el.) A lényeg mindenesetre az, hogy egy X állapotú rendszer egyszerre maximum log2(X) bit információra képes úgy reagálni, hogy fizikai eseményként ugyanennyi információt tovább is tudjon adni. Vagyis a KÖZVETÍTŐ KÖZEG állapotainak lehetséges száma korlátozza az általa továbbítható információ nagyságát.
Itt most abbahagyom, mert túl sokfelé lehetne boncolgatni a dolgokat.
