A költekezéssel kapcsolatban nálunk az a gond, hogy a párom egyik napról a másikra keresi a pénzt. Tehát elaprózódik, ahelyett, hogy egyben jönne a fizetés egyszer egy hónapban. És a sok apró pénzből kell fedezni a nagy kiadásokat. Ez szülésem előtt volt nagyon idegesítő, mert akkor egy ideig nem volt jövedelmem. Mindig kérnem kellett a zsebpénzt, ami nagyon idegesített. Akkor sokszor megkaptam, hogy:-most kaptál, már megint mire kell, mire költesz annyit, stb. (Pedig csak 2-3 ezer Ft-okat kaptam.) Már arra gondoltam, hogy megcsapolom a brifkóját, úgyse veszi észre. De azért erre nem vetemedtem.
Most annyival jobb a helyzet, hogy a babával kapcsolatos pénzeket elraktam, csp több lett, és majd jön a GYES. Nálunk (is) Apáé a kocsival kapcsolatos kiadás, a kaja, és az újságok, szórakozás (néha). Az én gondom a rezsi, a gyerekek, (iskola) és a ruházkodás. Ez utóbbinak az a vége, hogy mindenkinek veszek valamit, csak éppen saját magamra nem, mert addigra elfogy a keret…
Ja, meg van egy kis aprópénzem, amit varrással maszekolok. Általában megvarrok valamit, majd megmutatom néhány varrni nem tudó embernek, előbb, vagy utóbb megtetszik valakinek, és megveszi. Most pl. egy tipegőt varrtam, polár anyagból, sapkával, és kiscipővel. Nagyon édi, mikor beköszöntött a tavasz, ezt adtam a csöppségre. Már van is egy „megrendelésem”, egy anyukának a térről rögtön megtetszett.
si