Elvtársaim szép emlék, elrettentő példa, bízonyíték a Munkásőr Kormány Végrehajtó Bizottságának oljaozott működéséről. Azt hiszem érdemes közölni:

Jegyzőköny Didi Marcika, imperialista kém nyílt tárgyalásának lefolyásáról

Tárgy: Jegyzőkönyv
Ügyiratszám: AA-478897/8986-56 CVB
Kelt: 2001-03-29; lejegyezte: Tóth Franciska munkásnő, fóti TSZ

Bíró: Kacska István Zoltán, Zalavészfői járási ügyész;. Ügyvéd: Lővér Károly, Juharkeresztesi lakos; Tanúk: Raba elvtárs, Pampalini elvtárs, Csabor elvtárs, Nagy Október elvtárs, Jürgen Procskov (vagy valami ilyesmi, az ő nevét nem értettem), Megnemtámadás elvtárs, aki igen szép elvtárs.

A vádlott vallomását és a nyomozás jegyzőkönyvét felolvassa a segéd, a vádlott szürke arccal hallgatja. A terem csöndes, Raba elvtárs méltóságos fejét álomra hajtja. Pampalini elvtárs keze a nadrágjában, és folyton rám néz. Csabor elvtárs és Nagy Október elvtárs pöcfociznak, Jürgen elvtárs a plafonra mosolyog, Megnemtámadás elvtárs a körmét rágja.

A bíró megnyitja az ülést, Kovács munkásőr pedagógiailag helyesen figyelemirányítás céljából tarkóncsapja a vádlottat, aki néhány perc után Kovács munkásőr segítségével föláll. Raba elvtárs rosszat álmodhat, mert nagyot horkant. A megjelentek szeretettel nézik. Csabor elvátrs elveszít egy menetet NO et-sal szemben, és felkiállt:
Csabor - „Most én leszek a Vasassal te hülye kulák!” Jürgen elvtárs erre felröhög.
Bíró – „Didi Marcika, maga azt állítja vallomásában, hogy imperialista meggyőződésből és nemkülönben MEGBÍZÁSBÓL megpróbált beépülni az újraalakuló Munkásőr Kormány és Bizottság testébe, hogy információkat szerezzen, és lehetőség szerint likvidálja a főbb elvtársakat. Anyja, aki a Sárga Veszedelem megtévesztő akciója, az imperializálódó kínai kormány hadművelete révén került az országba képezte ki a provokátori feladatokra. Bőrszínét, és arcformáját nem szégyellve, állította be magát a Dícsőséges és Testvéri Kambodzsai Népköztársaság ügynökének, álnévül a khmer rouge-t választotta.” – A bíró kinéz a tanúkra, akik egyetértően bólogatnak. Raba elvtárs jólesően fingik egyet.
Didi - ...
Kovács (helyette) – A vádlott igent mondott.
Bíró – Továbbá arra uszította az Eszme és Lángfényű Jövő valamint a Központi Lemozgó Bizottság felelős munkásait, hogy a magyar proletár nemzetnek mintegy a felét eltegye láb alól.
Didi – neee...
Bíró – De hát aláírta a vallomását, amelyben ezt állítja!
Didi Marcika imperialista kém és provokátor magyarázatképpen megrángatja vállcsonkjait mintegy jelezve, ő nem írhatta alá ilyen állapotban a vallomást.
Nagy Október elvtárs érces hangján közbekiaállt:
NO – „Ez nem kifogás. Én nem emlékszem, hogy beépülésekor lettek volna karjai.”
Megnemtámadás – „igen, már azon a bizonyos házitalálkozón is furcsáltuk, ahogyan táncol.”
Kovács – „A vallomást én írtam alá.” Kovács elvtárs bizonytalanul körbenéz. „Mi mást tehettem volna? Én nem tartottam jogtiszta dolognak, de térdenállva könyörgött, hogy tegyem meg...”
Bíró – „Kovács elvtárs, maga jól cselekedett. Megszánta a vádlottat, ami igazán emberséges dolog volt magától....”
Beletekint a vallomásba. „Csabor elvtárs a maga elvtársi kötelességből küldött szolgálati biciglijét kémkedési célokra használta föl, amelyet letartóztatásának napjáig nem szolgáltatott vissza.”
Csabor – „Pontosan” NO et-nak „Baszki, ezt beszoptad.”
NO – „Ezt be, bazmeg.”
Bíró – „Kávészünet, elvtársak? Elfáradtak?”
Csabor – „Folytassa Kacska elvtárs nyugodtan. Azt hiszem szarnom kell. Ha megengedi...”
Kimegy.
Bíró – „Folytassuk hát... öööö... A nyomozás során megállapítottuk, hogy Gellérthegyi villája Fidesz-közeli cégek ingatlantulajdona, Zsuk típusú harciteherautóját hamis váltókkal lízingelte a Happy End Kft-től... Ez természetesen enyhítő körülmény. A járművet különben is lefoglaltuk.”

Ekkor Pampalini elvtárs feje bukkan föl a combjaim között, és szolgálati bugyimat fogaival leszakítva lefetyelni kezdte a puncimat. Itt kicsit abbahagyom a gépelést.

Bíró – „Akkor fölolvasnám a vádiratot, meg a döntést, meg még valami papírt, amit ideadtak...”
Jürgen elvtárs – „Hagyja mᒠa retkes picsába elvtársam ezt a sok papírt. Nem egy kibaszott postabank tárgyaláson vagyunk... AZ ÍTÉLETET.”
Bíró – „Igen, igen... szóval... Többrendbeli kémkedés, lopás, ellenforradalmi tevékenység, megtévesztés, politikai veszélyeztetés... Kötél álltali halálra ítélem.”

A teremben kitör a tapsvihar, Pampalini elvtárs szerszámát a számba dugja, majd bő, a jövőt letéteményező gecijét az arcomba spricceli. Raba elvtárs pedig a csöcseimmel kezd babrálni, ugyanis ismét rosszat álmodott. Megnemtámadás elvtárs Kovács elvtársnak segít levágni a vádlott lábát, mert az sikoltozva kijelentette, hogy egy ilyen tárgyalásról ő a saját lábán nem fog távozni. Több se kellett a derék elvátrsaknak.

A Végrehajtó Bizottság és a nézők kivonulnak. A dicső elvtársak itt maradnak, mert kifogyott az indigóm és behívattak még négy lányt a fóti TSZ-ből, hogy másolják le a jegyzőkönyvet.

Tóth Franciska