Sziasztok!

Kedves barka 1 és Tulipán 74!

Köszönöm, hogy időt szakítottatok rám! :o)))
Azzal kezdeném, az elmúlt 2 napban sorra került a "nagy beszélgetés", amiből megtudtam Ő mit-hogyan gondol. Őszintén szólva, ennek már nagyon ideje volt.
barka 1: az a baj, hogy el sem tudom képzelni nélküle az életemet, annyi minden van ami összeköt minket. Engem csak az szomorított el, hogy nem osztotta meg velem az ezirányú elképzelését.
Tulipán74: az igazság az, nem akarom "tepertetni" , 1 évig a legjobb barátom volt (mostmár előléptettem:o))), tehát ismer annyira, hogy azonnal rájöjjön ha ilyesmire vetemedem. Nem a megfolytós, rátelepedős típus vagyok, megpróbálom okosan szeretni. Egészen egyszerűen azt nem tudtam elfogadni, hogy a közös életünket Ő egyedül tervezi (azt gondolom, nekem is van némi beleszólásom a saját életembe :o).

Még 1x köszönöm! Elgondolkodom azon is, amit írtatok, valszeg még javamat is szolgálhatja!