azért érdekes, mit gondolnak az emberek az sms-ről. attól, hogy a mobil ideje nagy részét titkos szerelmed zsebében (ridiküljében, övtáskájában, hátizsákjában) tölti még egyáltalán nem biztos, hogy azt más nem nézi meg. legalább két ismerősömről tudok, akik úgy buktak le otthon, hogy a pasijuk véletlenül elolvasott egy nekik küldött - mondjuk úgy - intim hangvételű sms-t.

kérdés 1.: miért nem tanulják meg az emberek, hogy szeretőnek üzenni kábé annyi, mint bárki tudtára adni az üzenet tárgyát? (ezzel az erővel a hűtőszekrény ajtajára is mágnesezhette volna, bízva abban, hogy a nő ér haza előbb.)

kérdés 2.: ha ennyi sms landol rossz helyen, miért kell bevallani, hogy tudjuk, hogy kitől jött? (ja, hogy el van mentve a száma az édi-baby név alatt?! hát igen, konspirálni tudni kell!)