Akkor most jöhet a topic nyitó:

Abból indulok ki, hogy a nácizmust és a szabad piaci gondolatot csak egy hajszál választja el egymástól. Elég megnézni, hogy mi lett Hitler tevékenységének tényleges eredménye: lerombolta Németország arisztokratikus struktúráit és a harmadik birodalom romjain létrejött egy valódi szabad piaci gazdaság (Erhardt elvei alapján), mely máig hivatkozási alap. Az is figyelemre méltó, hogy az osztrák Szabadságpárt egy liberális pártból nőtt ki. Azt a pártot a háború után a volt nácik hozták létre, akik érdekes módon először egy liberális pártban gondolkoztak. Ford, aki a szabad piaci kapitalista mintapéldánya, szintén rokonszenvezett a nácikkal és fordítva.

A nácizmus önmagában sehova sem vezet. Önmagában csak a rombolást testesíti meg. A szabad piac alapelve a teremtő rombolás. Ez a rombolás persze nem azt jelenti, mint a nácik rombolása. Hanem azt, hogy az életképtelen struktúrákat a piac magától eltünteti, ami jó, mert új, életképes struktúráknak adják át a helyüket. Mindez a piacon teljesen erőszakmentesen történik.

Ha a teremtő rombolást a társadalom felépítése valamiképp akadályozza, a piac törvénye akkor is utat tör magának, csak kerülő úton. Ugyanazok az emberek, akik egy normális társadalomban a szabad piac hívei lennének, nácikká lesznek. Lerombolják a megcsontosodott struktúrákat, de a rombolás közben maga a nácizmus is megsemmisül (hiszen önértéke nincs).

A MIÉP gyenge utánzata egy náci pártnak, mint ahogy nálunk minden csak gyenge utánzat. De a jelenség mozgatórúgói hasonlók: az emberek érzik, hogy ez a társadalom így ahogy van nem jó, és a legfontosabb feladat most a rombolás. Ezért növekszik a MIÉP népszerűsége.

Vitathatatlan, hogy nincs harmadik út. A MIÉP útja tehát valóban sehova sem vezet. Pontosabban kerülő úton (bizonyos gátló szerekezetek és saját maga pusztulása útján) a szabad piac felé.

Ez a magyarázata annak, hogy valami, ami sehova sem vezet, mégis népszerű és feladatot tölt be.