Voltak reálpolitikusok a náciknál, csak éppen a Führer nem volt az! Ez pedig mindent eldöntött. Ha a Führer hallgatott volna reálpolitikus módjára néhány tanácsadója által készített jelentésre, akkor nem támadja meg a Szovjetuniót!
Hozhatnám még itt a példákat arra, hogy nem volt reálpolitikus (angolokkal való béke kikényszerítése a Né-Ol-Sp-Szov tengellyel, az elfoglalt keleti területek lakosságának szisztematikus kiirtása, éheztetése (eleinte felszabadítóként fogadták a németeket, de mivel a nácik gyilkoltak-pusztítottak, ezért megutálták őket, és a szovjet ellentámadásnál már felszabadítóként ünnepelték a szovjet csapatokat).
Egyébként már Franciaország megtámadásakor sem volt reálpolitikus Führer, de akkor a Blitzkrieg és haditerv kompenzálta a francia hadsereg fölényét. A franciáknak ugyanis több harckocsija, több gyalogos hadosztálya volt, mint a németeknek (ez talán sokaknak új információ).
Úgyhogy a reálpolitika nem volt jellemző szerintem a nácikra, bár Hitler nagyon sokszor jól látta előre a nyugat reakcióját, és felmérte a következményeket, bár ez inkább csak a háború kitörése előtti időszakra érvényes.