Úgy 12 évesen semmi baj nem volt a szememmel , de nagyon szerettem volna szemüveget.
Ezért dokihoz cipeltettem magam, fókuszáltam magam és családom, hogy de nem látok stb.
Addig ügyeskedtem, míg valóban elromlott. Asszem o,75-el kezdtem, most 2,75 van. Mondták akkoriba, hogy ne hordjam mindig, de nekem tetszett: a keret és az is, hogy látok. Így annyira hozzászokott már a szemem, hogy lencse nélkül csak körvonalakat látok, pedig nem erős a dioptriám. Szerintem, ha csak akkor hordtam volna, amikor nagyon élesen kell látnom, megedződik a szemizmom és korrigálja a hibát. A tesóm lánya ugyan így járt, mint én.
Megjegyzem, szüleimnek legokosabb ötlete az lett volna, ha feliratnak nekem ablaküveggel ellátott szemüveget.