lefetyel a tömeg
az úton, idefelé jövet
belémcsókol a gomba
ahogy feltör a nap
hajnalodva
eltipor szirmostul a 'c' a négyezeten
bár az még köb alatt is elég
de begyorsul a lét
kiránt a külből
a belbe
pedig még meg vagyok telve
álommaradékkal
és megromlott a jó a lélek-ízű
tányérkámban
és mégis megevve érzem magam
nem is baj, nem is baj
legyek a tömeg hánytatója

én meg dolgozom, bejöttem ügyelni, és az ebből eredő obligát elkeseredés a köbön ezt hozta ki, bocs :-)