"Meg tudsz legalabb egy OS gyarto ceget nevezni amit az MS felvasarolt es ennek kovetkezteben a ceg OS-e eltunt a piacrol?"

Több olyan cég is van ami az M$ kissé inkorrekt magatartása következtében eltűnt a piacról. Én pl a következőkről hallottam:
1. volt anno egy Stacker nevű progi aki feltalálta a DOS-hoz a röptömörítőt. Ezt az M$ egy-az egyben lenyúlta, és betette a DOS6-ba. Ezután a Stacker beperelte az M$-t, ezért a 6.0-át be is kellett vonniuk, kihozták a 6.1-et ami már saját fejlesztésű tömörítőt használt. Ez azonban kicsit bugos volt, így jött létre a 6.2.
2. Volt egy DR DOS nevű progi is, ami egy igen kellemes konkurrenciája volt az M$ DOS-nak (ma Caldera OpenDOS néven él tovább). Az M$ először megpróbálta a W$-t olyanra alakítani hogy csak M$ DOS alatt működhessen. Ez azonban valamíért nem jött össze nekik (az OpenDOS-on is megy a 3.1). Ekkor jött a zseniális ötlet: építsük egybe a DOS-t és a W$-t. Így jött létre a 95.
3. Volt egy egyetemista srác aki írt egy Mosaic nevű böngészôt az egyetemen. Aztán később céget alapított Nestcape néven. Kifejlesztett egy multiplatform bóngészőt, és egész szépen megélt belőle. Aztán jött a Java és felmerült a veszély, hogy a linux/netscape/java/internet kombináció kiszorítja a W$-t. Ezért aztán M$ megvette az egyetemtől a Mosaic forráskódját, és elkezdte ingyen adni a 9x mellé Internet Explorer 3 néven.

Még sorolhatnám....

Ott all valaki es puskat fog rad, hogy hasznaljad? Nem? Akkor milyen kenyszerrol beszelsz?
Arra, hogy ha pl az M$ Offic-ot egy független cég csinálná (mint a StarOffice-ot), akkor valószínűleg a többi platformra is kihozná. De mivel az M$ csinálja, így a felhasználókat szépen be tudják terelni a saját karámjukba.
Tetszik vagy nem, az M$ Office szabványként terjedt el (köszönhetően a lopott Office példányoknak, szvsz ha kezdettől fizetni kellett volna érte, akkor sem a W$ sem az O$ nem terjed el), ezért nagy valószínôséggel a partner nem rtf hanem doc formában küldözget. Szerencsére a StarOffice azért elolvassa, bár kétségtelenül nehezebben boldogul vele mint a saját formátumával.

"Netan arra gondolsz, hogy a Win tamogatja a legtobb HW-t es ha sporolni akarsz a HW-en akkor jobban jarsz a Win-el?"

A Win szinte semmilyen hardvert nem támogat. A hardver gyártók írnak drivereket az operndszerek alá. A jobbak (pl Creative Labs, nVidia, stb) linux alá is, a gagyibbak (lásd winmodemek) nem.

"Gondoskodott a legjobb fejlesztoeszkozokrol a Win ala es a fejlesztok sajat, fuggetlen, kenyszertol mentes dontesuk eredmenyekent celoztak meg termekukkel ezt a piacot."

A legjobb fejlesztőeszközt W$ alá úgy hívják hogy Borlad Delphi. Legalábbis a legtöbb feladatra. Bizonyos speciális dolgokra (pl játékok) pedig tényleg az MSC a legjobb (amit egyébként eredetileg a Lattice cég csinált), de szvsz semmivel sem jobb mint a linuxokban lévő gcc és valamelyik IDE kombinációja. Én pl KDevelop-ot használok, az szvsz az általm ismert legjobb IDE linux alatt (pedig jópár pénzeset is megnéztem).

"A kommunizmustol eltero szisztemakban a munkaert pedig ellenerteket fizetnek. Meg akkor is ha kellemesebb lenne ingyer."

Itt már régen nem arról van szó, hogy ingyér vagy nem ingyér, hanem hogy hajlandó vagy-e mint cég, a teljes informatikai infrastruktúrád kiszolgáltatni egy külső cég számára. Ha az oprendszered, az adatbáziskezelőd, a szövegszerkesztőd egy cég gyártja az internetes szervertől a konzolon át a PDA-ig, ráadásul mindezt zárt forrráskóddal és rákötve a hálóra, plusz ezt a cégek és magánszemélyek 80%-a szintén így teszi, ez olyan hatalmat jelent, amihez képest az atombomba egy szilveszteri petárda.
Ráadásul az a helyzet ami most van, azaz hogy ugyanaz a cég csinálja az oprendszereket, az irodai csomagot, a kozolokat, a játékokat, stb. sok mindennek nevezhető, csak tiszta piaci viszonyokon alapuló kapitalizmusnak nem. Ez sokkal közelebb áll a kommunizmushoz, ahol volt a Nagy Testvér, aki amellett hogy figyelt, újraosztotta a javakat. Azaz a veszteséges TSZ-t finanszírozta a nyereséges gyárból, stb. Itt pedig a free DirectX-et, vagy IE-t finanszírozza az Office vagy az aktuális játékprogram bevételéből. Soha nem lehet tudni hogy valójában mi mibe kerül. Ez a szoftver piacon egyébként is kétséges, elvégre az első példány után a többi gyakorlatilag ingyen van, így a példányszám és az ár összefügghet. De egy M$-féle cégnél ez már követhetetlen.