Sziasztok!
A buborékban van az igazság .
De szerintem nem úgy ahogy gondoltátok. Én egy kb. két dl-es egyenesfalú porcelánbögrét használtam, cukor nélkül, a kávét egy üzleti kávéfőzővel főztem, háromnegyedig. Az elkészült kávét először nem kevertem meg. A jelenség igen jól megfigyelhető a bögre peremét kocogtatva.
Megfigyelések:
1. A kávénak nem kell forogni, meg sem kell keverni.
2. A magasságváltozás az ütögetés hatására következik be, ha rövid szünetet tartok, ezalatt nem változik, ha gyorsan ütögetek, gyorsan emelkedik a hangmagasság
3. Újrakeverés után előlről kezdődik a folyamat a már nyugalomba került folyadék esetén is.
4. A hang nem tisztán csengő, mint ha vízzel töltöm fel, hanem folytott, repedtfazékhoz hasonló.
5. Hasonló jelenség megfigyelhető más, buborékkiválásra hajlamos folyadék, hideg italok esetén is. Például szódavízzel. Friss szódavíz esetén a hatás fordított volt, valószínűleg az igen intenzív buborékképződés miatt. Félórás várakozás után a CO2 tartalom annyira lecsökkent, hogy itt is a hangmagasság emelkedése lett megfigyelhető, de korántsem olyan mértékben, mint kávéval.

Magyarázat:
A kávéfőző un. krémkávét főz, rengeteg buborékkal, ez hozza létre a habot is a tetején.
A rezgés hangmagasságát, a folyadék feletti edényrész rezgése adja, tehát a teljes térfogathoz képest amúgysem számottevő buborékmennyiség nem befolyásolhatja a frekvenciát.
Szerintem az edény fala katalizátorként, v. csíraként hatva elősegíti a buborékok kiválását, melyek megtapadnak, egybefüggő réteget képeznek, így elszigetelik a folyadékot a csészétől, szabadabban tud rezegni, mélyebb lesz a hangja. Az ütögetés által keltett rezgések hatására a buborékok fokozatosan leválnak a falról, helyreáll a kontaktus, emelkedik a hangmagasság. Ezért lehet szünetet tartani az ütögetés közben. Újrakeveréskor új szigetelőréteg képződik, kezdődhet minden előlről. Az elszigetelés persze nem tökéletes, nagy a csillapítás, emiatt a pengés gyorsan elhal (repedtfazék hang).
Sziasztok!
Laszilo