Kedves Gép1,
Látod, Nan, ezért utálok vitázni veled és a hozzád hasonlókkal. A KERESZTÉNYSÉGre nem kenek semmit, itt a katolikus egyházról van szó és akkori ill. talán mostani képviselőiről.
Szerintem Te nagyon keveset tudsz erről az egyházról, pláne ahoz, hogy ilyen tipusú általánosságokkal állj elő mint a leveledben meg is teszed.
Emlékeztetnélek a topic címére. A katolikus egyházról van szó.
Ebben a topikban a Magyar Katolikus Egyház történelmi szerepléséről lenne szó. Ha már figyelmeztetsz felfivom a figyelmed, hogy a magyar egyháznak nem sok szerepe volt Amerika meghóditásában.
Sajnos tényleg nagyfokú igaztalan és naiv felvetésnek tartom az ezredvégi kozmopolita szelid liberális felfogású polgár, -aki elé rengeteg történelmi példa és tanulság kerül nap mint nap a tömegkommunikáció és az iskolák révén- felfogását rávetiteni sokszáz évvel korábbi eseményekre és emberekre, és ezen mai értékrend szerint ezen eseményeket megitélni.
Ameirka meghóditása, de eleve az európai ember expanziós magatartása nélkül a mai világ igen távol állna attól ami ma. Igy ezen kozmopolita és visszafelé tekintve a történelemről és más népekről igen sokat tudó polgára sem létezne.
Szerintem az akkori egyháztól várni el az indiánok megvédését, a rablások mészárlások, kényszermunkák megakadályozását hasonló naiv és igaztalan elképzelés mint pl. Budapest II. VH-s ostromának és pusztulásának megakadályozását várni a városban élő papoktól.
Ajánlom a Missio c. filmet. Abban feldolgoznak egy létező kisérletet, ahol a jezsuiták létrehoztak egy miniállamot, ahol az indiánokat valóban testvérként kezelték és megpróbáltak nekik biztonságot és megélhetést biztositani. Ez nem jött be, mert az akkori európai uralkodók akik igencsak a kizsákmányolásban, és a rablásban voltak érdekeltek ezt hevessen ellenezték, mivel nagyon zavarta öket, hogy a rabszolgavadászok elől ebben az egyáház által védett rezervátumban minden indián menedéket talált, nameg a precedens, hogy ilyen lehet. A jezsuita állam lerohanását egyedül az egyházi jelleg akadályozta meg, de végül is elérték politikai úton, hogy ezen kisérlet semilyen támogatást ne kapjon és végül még az egyházi támogatás megvonását is elérték az akkori uralkodók a pápánál, igy az akkori egyház rossz politikai döntésként kénytelen volt feloszlatni ezt a kisérletet éppen a háború elkerülése végett. Az zárojelben tartozik ide, hogy magának a jezsuita rendnek a betiltását is szorgalmazták európa szerte progressziv gondolkodásuk miatt, de amerikában el akarták érni, hogy egyáltalán ne tevékenyjkedhessenek. Tehát az a kép, mely szerint az egyház válvetve szemforgat és rabol amerikában az kissé naiv és erőssn tulzó. Volt világi hatalom ami akkor is magasról kakált a keresztéyn értékekre és volt egyház ahol az életét feláldozó mártiróktól kezdve a hatalmat szolgálló alakokig mindenféle megtalálható volt. Igy biztossan sok olyan hittéritő volt, aki inkább a kalandorok és katonák véleményén volt, és biztossan sok lelki és eszmei támogatást is megadtak a pusztitáshoz. De olyan is aki valódi hittel és önfeláldozó módon a keresztény értékek védelmében cselkedett. De ez melelett sem szabad összekeverni a valóban békés és emberi jogok felfogását tekintve keresztényi misszionáriusokat keverni a pénzsóvár rabszolgakereskedőkkel és katonákkal.
Persze vitatható, hogy egyáltalán szükséges e az eszmei keveredés a világban, szükséges e a kulturális csere, igy szükséges volt e a világ nagy részének europaivá tétele, akár nyalvel irással akár vallás, öltözködés és gazdasági modellek útján. E tekintetben a hóditók és a helyi lakosok felfogásában alig van eltérés. Mindenki a saját törzsét szokását tekinti igazinak, emberinek. Ez sajnos ma is meg van. Ha konfrontációba kerülnek ami kikerülhetetlen akkor az erősebb győz.
Tény hogy a világban ma is számos keresztéyn misszió működik. Magam is ismertem személyessen pl. Pápua Új Gineában szolgálló magyar misszionáriust. A missziók persze mindig az európai kulturát a kerresztéyn vallást hirdetik, de ez melett jóval fejlettebb lehetőségeket nyujtanak az oktatásban a gazdaságban és az egészségügyben. Igy állithatom, hogy a missziok történetük túlnyomó részében pozitiv szolgálatot láttak el a világban. Ezt a kérdést fel lehet vetni, úgy is, hogy minek mentek oda, az európai ember mindek tette be a lábát más földrészekre, de úgy is fel lehet vetni, hogy ez kikerülhetetlen volt és a katonák, a kalandorok melett olyanok is érkeztek az új világokba, akik nem csak rabolni, hanem épiteni is akartak. a missiók kétségtelen ebbe a csoportba tartoztak és tartoznak ma is.
Nan
