Vickie, ezt akár én is írhattam volna!!!:-))): "A szombat elkezdődik nekem már péntek reggel. Sőt, már csütörtök este is jobb kedvvel fexem le. Viszont vasárnap este már hétfő van..." Az a furcsa, hogy hiába nem járok dolgozni, ugyanúgy számít a hétvége, mint régen. Hétközben az ember igenis "dolgozik"! Hétvégén is, csak akkor végre itthon van Apa...

A toleranciáról: hát igen. Persze nem várható el egy társaságban, hogy lábujjhegyen szórakozzanak, minek vittem oda a gyereket, ha nem viseli jól? És igazuk van. Csak emiatt sajnos a kirekesztettség érzése fokozódik. Egyébként ez a pár, akiknél most voltunk (nekem a fiú 10 éve nagyon jó barátom) évek óta próbál gyereket összehozni, nagyon drukkolok nekik azért is, mert egyébként is nagyon jól kijövünk 4-esben, és olyan jó lenne végre egy "gyerekes" társaság, akiknek ugyanolyan kötöttségei vannak...

A takarításról: bevallom, nálam mostanában kimerül abban (a napi apróságok, mint pl. mosogatás, mosás, rendrakás) mellett, hogy hetente 1x2x felporszívózok+felmosok, kipucolom a fürdőszobát, és úgy 2-3 hetente fogcsikorgatva ráveszem magam a portörlésre... Pedig most már egy ablakmosás is igencsak kinézne, dehát 7 db tetőtéri ablakunk van.............gyűlölöm!!! Fontolgatom, hogy havonta egy alapos takarítást nem lenne luxus takarítónénivel megcsináltatni, de valahogy nem tudom rászánni magam, hogy olyanért fizessek, amit én is meg tudok csinálni. Meg lelkiismeret-furdalnék is, hogy hiszen itthon vagyok egész nap... És valahogy nagyon távol áll tőlem a kvázi "személyzet" tartása, de lehet, hogy mégis érdemesebb lenne erre szánni pár ezer forintot, mint itt görcsölni...