Teljesen igazad van. Manapság ritka az intelligens sf, helyette vannak az űrhajós-lövöldözős filmek. Szerintem sem a látvány a legfontosabb. Egy film(akárcsak egy könyv) egy történetet mesél el, elgondolkodtatni akar és szórakoztatni.

Egy jó scifi-től az ember elvárja, hogy tartsa tiszteletben a realitásokat. Viszont a scifiben az a szép, hogy a "realitásokat" a történethez tudja igazítani(bizonyos határokon belül), és ez hatalmas szabadságot ad.

Azonban sok különbség van könyv és egy sorozat között. A könyvben elég leírni, hogy ott van tízezer ember, egy filmben elő kell teremteni azt a tízezer embert. Kicsit tényleg illúzióromboló, hogy a bolygó lakosságát 30 ember reprezentálja, de a költségvetés korlátozott. Például sok felesleges gondal járna az is, ha mindenki lebegne a Voyager-en, ezért komprumisszumos megoldásként én elfogadhatónak tartom a mesterséges gravitációt. Vagy ilyen a transzporter az eredeti sorozatban(nem kellett mindig bemutatni, ahogy a legénység leszáll egy bolygóra).

A Voyager nem a scifi csúcsa, de minden bosszantó hiányossága ellenére én szeretem, mert szórakoztat... és néha még el is gondolkodtat.