sukosdg:
Hát pont ez az: az életérzés az baromi fontos, és tökéletes érv egy automata mellett. De ahol az életed múlhat a pontos időn (vagy azon, hogy az órád tud-e rádiójelet adni:-), ott nem az életérzés, hanem az életösztön szerint választasz. És itt jöhet egy megbízható, svájci 'villanyóra'.
Tényleg nem ide tartozik, de ha már kérdezted, igen megbízható informátoraim (a HVG akkori számai:-) a következőkről tájékoztattak a lopakodóval kapcsolatban:
Alapvetően három dolog játszott szerepet a gép lelövésében. A NATO hadvezetés íratlan szabálya volt, hogy ugyanarra a célra két egymás utáni alkalommal nem repülhettek rá a gépek ugyanazon az útvonalon. A szerbek ugyanis nem tudtak radarozni, mert ahogy bekapcsoltak egyet, azt azonnal kilőtték. Azt a taktikát követték tehát jobb híján, hogy az előző alkalommal használt légifolyosó alá vitték a légvédelmi ágyujaikat. Nos, valamilyen okból (talán valaki lusta volt új útvonaltervet számolni) ez alkalommal második este is ugyanarra a légifolyosóra küldték az amerikai gépeket (hiba 1). Következő (talán nem is íratlan?) szabály volt, hogy x ezer (talán 3 ezer?) m-nél (a számokra kicsit rosszul emlékszem) lejjebb nem volt szabad menni a gépekkel, mert ezen magasság fölött szinte lehetetlen radar nélkül leszedni egy gépet. Nos, a felhők aznap este 1000 m-nél alacsonyabban voltak, vagyis az előírt min. repülési magasságból nem lehetett látni a célokat. Pilótánk pedig bizonyítani akart, ezért lement 700 m-re, a felhők alá (hiba 2). A harmadik közrejátszó ok pedig a vakszerencse volt, ami a szerbek mellé állt, mert még ilyen magasságnál is nagyon bizonytalan vállalkozás ágyúkkal 800 km/órás sebességgel repülő tárgyakra lövöldözni a sötétben.

Mindenkitől elnézést, aki az órák miatt olvassa ezt a fórumot:-(