Artababa, már ne haragudj, de szerinted van értelme annak, hogy becsöppenvén egy olyan közegbe, ahol nem találsz barátokra és nem szimpatizálsz az emberekkel, fogod magad és minden amerikait beraksz egy skatulyába? Nekem soha nem okozott problémát elbeszélgetni illetve összebarátkozni a bennszülöttekkel. Az is igaz, hogy elenyészően kevés képzőművészt ismerek.

De egyébként is nekem egészen más élményeim voltak itt, a származásom csak előnyt jelentett, pl a lányok minden jel szerint szeretik az európai fiúkat, munkaadók szimpatizáltak velem emiatt, egyedül a seregben húztak azzal, hogy biztos kommunista kém vagyok és inkább AK kellene a kezembe mint M-16-os. De a seregben mindenkit húztak valamivel. Mióta a nejem kinn van őt is állandóan körül udvarolják mindenféle fazonok, hogy milyen aranyos az akcentusa, stb. Olyan sikere van több haverom is azért molesztál szerezzek nekik magyar barátnőket.

Az USA egyáltalán nem materialista ország, itt sokkal több vallásos ember van mint akárhol Európában. Hogy melyik agyféltekéjük milyen azt nem tudom, de azt igen, hogy maximálisan egyet tudok érteni azzal, hogy ha a tizenéves gyereknek valami kell, akkor keresse meg rá a pénzt saját maga. Lehet újságot kihordani, gyorsétteremben dolgozni, igy legalább fegyelmet tanul és felelősséget.

Mindazonáltal felmerül bennem a kérdés, ha ennyire nem érzed az USA-ban jól magad, miért nem költözöl haza? Ha nem akarsz hazaköltözni, miért nem próbálsz ki egy másik vidéket Amerikában? Ha olyan helyre akarsz költözni, ahol sok magyar él, Ohio, Pennsylvania, New Jersey, New York ajánlott. Ha kellemes éghajlat után vágysz Észak Karolina egy jó hely. Ha szép tájakat akarsz látni, ott van Idaho. Annak nincs sok értelme, hogy Tucsonban ülj és boldogtalan legyél.