daze Creative Commons License 2001.02.11 0 0 210
Mol Szolnok--Marc-Körmend 78--85

(20--24, 25--14, 23--23, 10--24)

Szolnok, 2500 néző. V: Váradi, dr. Vígh

SZOLNOK: MALJKOVICS (15/6), Adderly (12/3), Walke (4), Sitku (11), Lapov (14). Cs: TREPÁK (10), Ádám (--), OROSZ (8), Szarvas (4). Edző: Heinrich Róbert

KÖRMEND: NÉMETH (17/6), FODOR G. (12), Peterson (10), MUJANOVICS (24/9), RILEY (17/9). Cs: Grebenár (--), Trummer (--), ZSEBE (5/3), Gráczer (--). Edző: Patonay Imre

Az eredmény alakulása. 2. p.: 7--3. 5. p.: 9--14. 9. p.: 14--20. 13. p.: 25--24. 18. p.: 38--37. 24. p.: 55--46. 29. p.: 60--60. 33. p.: 70--71. 36. p.: 74--79

(Mezőnybeli dobószázalék: 32/68 47%, ill. 30/57 52%. Büntetők dobószázaléka: 11/13 84%, ill. 16/20 80%. Lepattanók: 15, ill. 24. Legtöbb lepattanó: Maljkovics 5, ill. Riley 7. Legtöbb assziszt: Maljkovics 3, ill. Németh 7.)

„Fújjátok le!" -- kiáltotta bele a légtérbe a Szolnok egyik híve a második perc végén. Jól jártak volna a vendéglátók. Merthogy vezetett a csapat, a hazai piros-fekete együttes, amely hét pontot dobott három ellenében. Néhány vasi a fejéhez, Váradi sporttárs a derekához kapott, és fájdalmas arccal el is hagyta az arénát. A program nélkül hagyott drukkerekben felsejlett egy korábbi emlék, amikor is Hartyáni játékvezető elboldogult egymaga is, ám ezúttal dr. Vígh nem lépett ugyanabba a folyóba.

A párperces kényszerszünet alatt a kifejezetten baráti viszonyt ápoló két tábor egyesítette erőit, és mindkét fél által gyűlölt csapatot keresett magának. Amíg tehát Váradit az öltözőben ápolták (az ülőideg-becsípődésen egy injekció segített), az Albacomp és a Falco becsmérlése volt a sláger.

Aztán szerencsére újra a játék. A pauza után Németh dobatott két kosarat Rileyval, és minthogy szépen termelt az előkészítő, valamint Mujanovics is, meglépett a Körmend. A házigazdáknál az eddig kifejezetten nyugodtnak ismert Lapov mérgelődött meglepő gyakorisággal, miközen a vasi egylet a klasszikus csapatmodellt preferálta, minden pályán lévő kosarasa kivette a részét az előny összeszorgoskodásából. A neki rendelt székben angyali nyugalommal ücsörgő Patonay a hosszúra nyúlt első felvonást követően sem bontotta meg a kezdő ötöst, pedig e szakasz első perceiben már közel sem ment annyira a vendégeknek.

Csakhogy nem tündökölt a Szolnok sem, ráadásul a magát mindinkább feltaláló Lapov neve mellé elkönyvelték a harmadik személyi hibát is. Odaát Peterson és Fodor felelt ekkor a pontokért, ők viszont nem termeltek annyit, hogy tartani tudják a lépést a második negyed végére ritmust és védekezést váltó Mollal. Mi több, a hazai lendületet a szünet sem törte meg. Noha a második negyedben pont nélkül maradt Németh gyors egymásutánban elsüllyesztett két triplát, a Heinrich-csapat növelni tudta az előnyét. Előbb Orosz, aztán pedig Adderly villanásai jelentettek kosarakat a hazaiaknak, és Trepák is úgy játszott, hogy kizárólag pozitív értelemben emlegette a publikum.

Kilenc ponttal is vezetett már a házigazda, amikor riadót fújtak a vasiak. Itt kell megjegyezni, hogy amíg az első félidőben mindössze egy hármast jegyeztek Mujanovicsék, addig a meccs második felében nyolc ízben találtak be távolról. Hogy más ne mondjunk, a nem kifejezetten a tripláiról híres középjátékos, Riley háromszor köszönt be a nem éppen centernek illő távolságból. A harmincharmadik percben a tucatnyi percét tartalommal megtöltő Zsebe álompasszát Fodor váltotta pontokra -- hosszú idő után ekkor vezetett újra a Körmend.

És a vasiak már nem is adták ki a kezükből az előnyt. Sőt a rangadó vége felettébb simára sikeredett: a fehérvári és a paksi győzelem után a Körmend idénybeli harmadik rangadóját nyerte meg idegenben, és a hazai hívek bánatát alighanem csak részben enyhítette, hogy „baráti csapat" távozott diadalmasan a sokáig bevehetetlennek hitt tiszaligeti katlanból.

Heinrich Róbert: -- Becsületes, férfias küzdelemben, amíg bírtuk erővel és fejben, addig vezettünk. A hajrában azonban jobb volt a Körmend.

Patonay Imre: -- A nagyon erős Szolnokot legyőzni mindig bravúr. Három periódusban is sikerült visszahoznunk a meccset, a záró negyed pedig egyértelműen a mienk volt.

***
A meccs...

...HŐSE az amerikai center, Sean Riley volt. A 212 centi magas kosaras nemcsak a palánk alatt remekelt, mert amellett, hogy szedett hét lepattanót, a hárompontos vonalon kívülről is hajszálpontosan célzott. A háromból két tripláját a záró negyedben szórta a huszonnégy esztendős légiós, demoralizálva ezzel a hazaiakat.

...CSERÉJE Zsebe Ferenc volt, aki a tíz évvel ezelőtti emlékezetes ötmenetes bajnoki elődöntőben a Tiszaligetben hagyta a fogát, mert az orosz Tyubin kiverte azt. Zsebe, amint beállt, a hajrában dobott egy csont nélküli triplát, majd a következő körmendi támadásnál őt faultolták, és a bedobó nem hibázta el a két büntetőt. A záró felvonásban a fél perc alatt elért öt pontjával nagyot lendített az övéin a rutinos játékos.

...ÚJONCA. Az amerikai Reggie Elliott egyelőre még csak a hazaiak kispadján ücsörgött, ugyanis nem érkezett meg a hátvéd játékengedélye. A hírek szerint szerdán, a SMAFC ellenében már bemutatkozhat a szolnokiak soraiban. Érdekesség, hogy Elliott, a Tisza-partiak negyedik légiósa ugyanazon a poszton szerepel, mint honfitársa, Adderly, akinek csak felvillanásai vannak mostanság. Azt, hogy a négy külföldi közül melyik játékos fog kimaradni a közeljövőben, Heinrich edző dolga lesz eldönteni.


sajna :(((

HAJRÁ OLAJ!!!!!!!!!