Hát, most ugyan jól elvitatkozunk azon hogy melyk a legnehezebb egyetem, de jelen esetben
semmi értelme. ( A Müegyetem és az orvosi. Hehe..)
Azt gondolom, és lehet, hogy ezt már leirta más, hogy a szerencsétlen nebulónak a villany-
karról való kirugása csak az utolsó csepp lehetett a pohárban. Az öngyilkosságok mögött
hosszú évek évtizedek neurózisa áll. Lassú folyamatot alkot, mint a testi betegségek is.
Jó és helyes dolog úgy fölfogni pl: egy egyest, hogy fölmegyek a barátnénihez és majd ketten
szépen megvigasztaljuk egymást némi ital és étel meg egy puha ágy mellett. A világ igy
lehet néha szar, de legalább van, aki szeret , van értelme, stb..
Mi van, ha nincs egyáltalán senki, aki meghallgatna? Problémáid vannak, dühös vagy és
fusztrált. A kutyát nem érdekel, mi van veled. És ha lenne sem kötnéd az ö orrára. Semmi
köze hozzá. Nem kapsz jó szót, mosolyt, de lassan már nem is vágyódsz rá.

Ez egy gondolkodásmód. Kialakulásában nem csak a környezetnek, de a
genetikának is szerepe van. A legroszabb, hogy megmarad a józanság.

Lehet ezt elitélni, de minek? (Te marha? A te bajod, ha nem vagy elég erős, tanulj meg az
lenni!) A doog nem ilyen egyszerü.

A jelenség orvosi probléma is. A hipofízis nem a megfelelő mennyiségben termeli a neuro-
transzmitter hormonokat. (Vagy mi a halált..) De a társadalom is felelös a tekintetben,
hogy mégiscsak ez az ország vezeti a statisztikákat, nem pl: az USA, vagy az arab államok.
Legendásan alacsony a pszichiátriai kultúránk.

Talán nekünk, azoknak, akik jó stréberként megtanultuk, hogyan is kell ma gondolkodni,
nekünk kellene néha kissé figyelmesebbnek lennünk. Figyelni néha a csendes, visszahúzódó
emberekre, azokra, akikre általában nem szeretünk figyelni. Hátha tudunk segíteni, ha
másban nem is, de legalább, hogy tudja az illető, hogy ma már tablettákkal is elég jól lehet
gyógyitani baját.