Naszóval (Macibb mély levegőt vesz és igyekszik pontosan fogalmazni):
A "klasszikus" gurítódombos rendezőpályaudvar három, egymás után következő vágánycsoportból áll:
fogadó, rendező, indító csoport. Ezek közül a fogadó és a rendező között található a domb (az indító csoportról a továbbiakban nem ejtek szót. Nagyvasúton is van példa arra, hogy elhagyják, ill. a rendező csoporttal összevonják). Ha viszont nincs elég hely hosszirányban, akkor építenek párhuzamos elrendezésű rendezőpályaudvart, ahol a fogadó és a rendező csoport. A gurítódomb ilyenkor is "kétoldalas". A kocsisort a mozdony a dombbal párhuzamos, de annál kisebb esésű felhúzóvágányon át húzza a kihúzóvágányra, amely a domb folytatását képezi. (Ennek a végén esett le a töltésről a miskolci 411 mozdony.) Amikor az utolsó kocsi is meghaladta a váltót, azt átállítják és a mozdony a kocsisort a torlasztólejtőn (lásd korábban) át tolja a dombra, hogy a szétakasztott kocsik a domb _másik_oldalán_ gurulhassanak a rendező csoportra.

A gurítódombos rendezőpályaudvar modellben való megvalósíthatóságát nem vonom kétségbe, de előtte érdemes alapos számításokat és kísérleteket végezni.

Macibb