HABT ACHT!!!

Játsszunk együtt uram:

Arra ébredsz hogy valami szúrja a hátad.Kinyitod a szemed,erőtlenül pislogsz.A levegő, mely körülvesz,lágy és langyos,mozdulatlan."Szóval meghaltam", gondolod, mert az ég szürke volt a Nagy Csata napján, és a bombák ordítva tépték szét dobhártyád, (mily kellemes hang volt a fülnek).
Most az ék halványkék volt és halott, nem zúgtak a gyűlölt-szeretett Spitfire-ok.
És még emlékszel a bajtársak nevetésére, a ropogó géppuskákra, a légelhárítók tompa dörejére.De mindez távol volt, talán csak egy álom.Föltápászkodsz, és megfordul a világ.Gyengeséged elrémiszt, tested csont és szürke bőr, halvány rémképe a valaha erőtől duzzadó gépezetnek.
Émelyítő minden,gondolod.Megindulsz lefele a lejtőn.És akkor meglátod őket.Kéz a kézben, énekelnek, bárgyú mosollyal, a szeretetről.
És fehér lepelbe borította testük ide oda hintázik.
Amikor meglátnak, gyorsan leveszik rólad a tekintetük, mintha mi sem történt volna.Csupán az egyik áll ki a körből.Odajön.
-Már vártunk.
-Kik vagytok? Mi történt velem?
-Üdvözöllek a való világban.A te rémisztő világod még benned él, de mi kiöljük lelkedből.Megtanítunk a szeretetre.Mert EZ a való világ, minden más, amiben hittél, füst és pára volt.És alkalmazkodnod kell.Úgy kell gondolkodnod, ahogy mi, úgy kell viselkedned.Mások a szabályok itt, a Szeretet Földjén.És mi ragaszkodunk hozzájuk.

"Növények",nézel rájuk elhűlve,"buta vegetáló barmok".

-És ha nem teszem? - a kérdés magától csúszik ki a szádon.
-Akkor meghalsz.Nem mi ölünk meg.Az erőszakot nem ismerjük, és világunk törvényei meg is akadályozzák.Viszont akkor választanod kell.Vagy velünk tartasz, és megismered mi a szeretet, vagy magadra hagyunk és akkor éhen halsz.Mert a szellemi táplálék mellett a test táplálékát is csak rajtunk keresztül kaphatod meg.Ezek a szabályok.

Téged azonban az első szavak érdekelnek.Hogy is van ez? Az ők világuk megakadályozza az erőszakot??
És akkor ütésre lendült a karod.
Amiután magadhoz tértél, még érezted a bizsergést a tarkódon, ami azonban belülről jön.
"Nem tudtam megütni", ezek az első szavak amiket szinte hangtalanul suttogsz.Fölállsz, és a lassan összeálló kép közepében ugyanazt a nyáladzó, ideges mosolyú albínót látod, aki bevezetett a törvényekbe.
"Talán csak gyenge vagyok még.Talán még egyszer".
És megint elfeketedik a világ.
És amiután magadhoz tértél, szomorúan állapítod meg hogy valóban korlátoz a világuk.
Agyad villámgyorsan futtatja a lehetséges variációkat."Erősebb vagyok náluk, életképesebb.És nem csak erőm, hanem ravaszságom és kitartásom tesz azzá."
De amikor magadra pillantasz, akkor rájössz hogy bizony ezzekkel az izmokkal egy légynek is csak nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket tudsz okozni, és agyad hiába dolgozik gyorsabban, az ők világukat más törvények vezérlik."Más szituáció más igényeket követel",jut eszedbe."Másképp kell cselekednem.Túl kell élnem, és harcolni fogok a túlélésért, még ha bele is halok a próbálkozásba(abszurd)."

A kérdés: mit teszel öreg?

1.A világ amit felvázoltam természetesen nem az én álomvilágom.
2.Célom az hogy bebizonyítsak neked valamit, amit most természetesen nem tudok megmondani mivel akkor másképp állnál hozzá a dologhoz.(Vajon mit akarok bebizonyítani ? Nem egyszerű kérdés)
3. /OFF/ hány éves vagy és mi a "civil" foglalozásod?

Üdv: egy rohadó állat,akit csak testéből kiálló chipek tesznek értékessé.