Én is végigolvastam a nagyon jo cikket a WEBZINen, egy dologgal szeretném csak kiegésziteni.

Van még egy forrasztási eljárás ami az utobbi idöben az egyik favoritom lett (habár már vagy 10 éve megvan). Valahogy nem tudtam korábban igen jol használni. Nemrégen az egyeik amerikai barátomnál láttam, hogy ö ezt hogyan használta, én is megprobáltam, és nicsak a legjobb lett.

Az un. ellenállás forrasztásrol van szo. Ez egy trafo (az enyém valamikor ponthegesztésre lett tervezve), aminek kell, hogy legyen egy lápkapcsoloja. Az egyik elektrodat hasonloan a hegesztéshez a "testre" kell kötni, modellek esetén a modell nagyobbik részéhez, (én sokszor használok egy alulemezt asztalnak ami a testet adja) a másik, szénböl készült elektrodával pedig odanyomjuk az alaktrészt ahova azt forrasztani kell. A forrasztási helyre egy kis forrasztopasztát viszünk fel (cinnel dusitottat), majd a lábkapcsoloval bekapcsoljuk az áramot. A hely pillanatok alatt felmelegszik (söt de ezt ne ecseteljük) az on megolvad és kész is a dolog. Kikapcs, megvárni a lehülést és elvenni az elektrodát (ami forro, tehát kell valamilye höszigetelö fogantyu).
Ezzel a technologiával a legkevesebb balhéval lehet a legkisebb alkatrészt is a legnagyobb rézpléhre felforrasztani (anélkül, hogy az megpuhulna, percekig melegiteni kellene stb.)
Pl. ilyen eljárással forrasztottam a legujabb mozdonyomra a szegecssorokat.

Majd lehet, hogy irok egy épitési leirást a WEBZINbe vagy valahova.