Üdvözletem és tiszteletem Néktek!
Én azon a napon (...) délután kettőkor bekapcsoltam a rádiót. A hírek kellős közepébe nyúltam, csak az érdemeit méltatták. Akkor egy picit megijedtem, fel is hívtam szüleimet, de ők nem hallottak semmiről. Este, otthon a nyolc órás hírek előtt megkérdeztem Édesanyámat, hogy mi van Sinkovitscsal? És akkor mondták....Felpattantam és majdnem elbőgtem magam hirtelen...

És csak álltam, mint a cövek és mukkanni se bírtam.
Gondolom előttem már bőségesen kitárgyaltátok a sajtó reakcióját és a királyruhába bújt udvaribolonddal való összehasonlítását. Nem is kívánok ebbe belefolyni túlzottan.

Ő nem volt király, nem is született annak, szerintem nem is tetszene neki, ha annak tekintenék. Ő szolga volt, a szó legnemesebb értelmében. Szolgálta Hazáját, Nemzetét, Tháliát és Téged és engem. Őszinte ember, akinek hangja akár dörgött, akár simogatott, úgy szólt, mint a megtestesült költemény. Nem hebegett, nem kertelt, minden szava, s kevés kötőszava átfogta egész életét, egész Nemzetünket. Nem volt divat. Sosem, és remélem sose válik azzá. Amit Ő tett, és ahogy élt az örök, és földöntúli. Csak a szenvedés köntösét vetette le, higyjétek el! Csak a lelkét szemüveg nélkül nem látjuk...

Fáj, hogy a rohanó világra hivatkozva mindig halogattam a Balkáni gerle megtekintését, és mostmár bárki is játssza el, nem lesz hiteles az aggódó, de reális apa szerepe. Nem is fogom megnézni. Legfeljebb, ha a TV felvételről leadja. Ővele!
De láttam a Nagymamát, az Ők tudják, mi a szerelem, és még most fel sem tudom sorolni, mi mindet, és egyszer kezet is rázhattam vele egyszer...

Főiskolás lévén vizsgázom pénteken, vidéken, igy félő, hogy nem érek ki időben. De ott leszek, Óbudán, melynek díszpolgárságát nem érhette meg. Én utcákat, tereket, városrészeket neveznék el Róla, az egyik utolsó igaz magyar emberről.

Gyertek el minél többen, lássa meg ország-világ, hogy van másik oldal, él még magyar e földön, és ha nem is leszünk tízezren, de akárhányan is legyünk, mind képviseljük a soha ki nem húnyó

SINKOVITS IMRÉT