Ha jól látom, téged nem annyira a valós információtartalom érdekel, hanem a Földön található DNS mennyiség potenciális információtároló kapacitása. Ha ez a helyzet, akkor tudok egy elég pontatlan, de egyszerü becslést:
Mivel az inf. kapacitás a DNS mennyiségével arányos, ezért a Földön legnagyobb tömegben eloforduló élölényei adják a legnagyobb hányadot, ezek pedíg a növények (tekintve, hogy ok az elsodleges energiafelhasználók, és az átalakítás hatásfoka elég alacsony). Ezen belül is valószínüleg a tengeri egysejtü növények. Azt hiszem, nem tévedünk óriásit, ha csak ezeket számoljuk össze. Biztosan létezik becslés a planktonok tömegére, ezt kéne elosztani egy sejt tömegével, ami szerintem kb 1 mikrogramm, és beszorozni a genomméretével (mondjuk 10M) és 2 bittel. De vajon mennyi az össztömegük? Ha feltételezzük, hogy a szaporodásukat semmi mesterséges tényezo (pl szennyezés) nem korlátozza, akkor a napból kapott energiát a lehetöségeikhez mérten kb maximálisan ki kell, hogy használják (különben rés nyílna az ökoszisztémában). Az energiaátalakítási hatásfokuk kb 10% korul lehet, ugyhogy az általuk 1 másodperc alatt termelt szerves anyag energiája egyenlö a Föld tengereinek fél felületével, szorozva a napenergia átlagos sürüségével, /10. Ez kb 10^16 Joule. Ezt a szerves anyagot kb felerészben használja az életfunkcióinak a fenntartására, a másik felét szaporodásra, novekedésre. Ha az ember energiaigényét vesszük alapul akkor kb. kg-onként 3 Joule energiát fogyasztunk mp-enként. A növények ennél jóval kevesebbet, mondjuk 0,5 Joule-t, tehát akkor kb 10^16 kg lehet belolük. Akkor a kérdéses adatkapacitás:
10^16kg*10M*0,25 byte/10^-9 kg= 2,5*10^31 Byte
Hát nem kis szám!!! Ezt vajon milyen prefixszel lehet emberi módon leírni? Még az ExaByte is pite!
Az eredmény valószínüleg baromi pontatlan, de kis utánjárással könnyen pontosítható. Jobb becslést igényelne:
-plankton mikrogrammonkénti DNS mennyisége (10M-val számoltam)
-napenergia kihasználtsága (100%, ez azért kétséges)
-energiaátalakítás hatásfoka (10%)
-plankton energiafelhasználása (0,5J/kg/mp)
-esetleg lehetne még a nagy területet beborító gabona ill. füfélékkel és az öserdö fáival is számolni.
Ha viszont a tényleges információtartalom a lényeges akkor az óriási, és többszintü redundancia (pl: sok faj génállománya között alig van eltérés) miatt akár olyan kis érték jöhet ki, ami talán néhány wincsire is ráfér. Most ez eretnekségnek hangzik, de tényleg lehet, hogy az élovilág ennyivel leírható.
Bocs a szócséplésért!
Üdv: Pafi
