Oberic, kíváncsi voltam ,hogy leleplezodöm-e és mikor. Gyors voltál ;) . Az "örök asszonyban" kiegyezhetünk részemrol, az ezen belüli arányok személyes szájíz dolga.
Kedves Szigi,
annyira kitartó vagy az Akarod még? kapcsán, hogy leírom az én verziómat.
Életrajzi vonatkozások: a lemez készülése alatt színházi produkcióban játszik. Folyománya az Ikon-maszk, valamint, ha szöveg szerint vesszük, akkor egy valódi vagy vélt primadonna-affér a darab kapcsán. (This is rumour control, here are the facts.)
Ostromlott város vagyok és te mégis bennem laksz,
Értsd: sokan pályáznak Á. férfiúi figyelméért, de o csak erre a nore gondol, aki inspirálja, beszél hozzá .
vagy talán már elköltöztél réges régen? Nem látlak, csak elképzellek, minden éjjel másmilyennek, de tudnod, kell, hogy minden éjjel szép vagy.
Lehet, hogy már nem akar hozzá beszélni, de Á. oriz róla valamit, amitol újra írja. Sok arcát látja és mindet szépnek. A (a KAU kapcsán említett) platonikus lélekfél színészno-lelkületu, együtt változik Á. meghívott maszkjaival.
Refrén
Jó lenne tudnia, hogy a no is vágyakozik még erre az alkotásban egyesülésre, mert ihletet ad és a not is megtermékenyíti, elkísérheti életed végéig. Akár karmikus életszenvedély is lehetne.
Színpadi geg: Ugye vakarod még? Vis ugye akar-e az ellenséggel egy ágyba kerülni? Mindenség -- fallikus szimbólum. (A pasasoknak, akiket eddig ismertem, a lelki egyesülés csak a fizikai után jön.)
Ócska kis színház vagyunk, jó darabot...
Színház = világ kivetülése; kiábrándultság. Egyedül a no, az örök asszonyi, a platonikus lélekfél mentheti meg, emelheti föl.
Én szerzo vagyok...
"Általam vagy, mert meg én láttalak" (Ady) Pygmallion és az általa készült, életre kelt ideális szoborno története. Az asszonynak jobban kéne értenie az instrukciókat. Nem egészen azt csinálja, amit alkotója akar. Á. úgy beszél az alkotási folyamatról, hogy az alkotót despotává teszi, nem igazán lehet belebeszélni. Nem csoda, hogy némiképp zavaró, ha a teremtmény még azelott önállósítja magát, hogy a mu létrejönne.
Elvesztett háború vagy és én néha sajnállak
Ha már nem tudta megnyerni magának, megpróbálja lesajnálni, hátha új ütközetre hívható.
úgy nézem, elfeledted, hogyan szeress szabadon...
Szabadon szeretni, hm. Nem megkötve lenni a társadalmi elvárások által, az igazi szerelem felszabadít a teremto tettben, valami ilyesmi. Persze erre a no nem emlékszik, különben konfliktus nem lenne kettejük közt. Legyen fogalomzavar a félreértés alapja.
Majd feltételezéshegyek a szerzo részérol, hogy a dolog miért nem úgy muködik, ahogy o akarná.
1) No gyáva, beijedt.
2) Nem értette: értelmileg, érzelmileg vagy spirituálisan korlátolt.
3) A megírt szerepét visszadobta neki, ahelyett, hogy elmondta, eljátszta volna (primadonna-szerzo viszonyulása).
4) Nem gondolta magát elég szépnek (koncertpódiumi koreográfia, Madi nyekletése), vagy azt gondolta, hogy szebb mint az éjjel, vagyis az alkotás idoszaka vagy az alkotás maga.
Refrén
Pedig már akarni, vágyni is a mindennapi mágia része, ettol vagyunk emberek, a játékért például no és férfi közt, ez hívja életre a teremtést.
Ennek alapján ez a dal is szólhat az összegyúrt ideális múzsáról, aki korántsem biztos, hogy létezik, de mindenesetre minden magyarok popsztárját :-) írásra sarkallja, az ot hallgatók -- ne adj isten, olvasók -- hol nagyobb, hol kisebb örömére. Ilyesmire vágytál?