Megcsökte magát az adóhatóság a Gyermekrák alapítvánnyal szemben. Rátette
kezét a szervezet pénzére és nem akarja azt onnan elvenni. Még azután sem,
hogy hétfőn a bíróság csattanósat ütött rá. (Az a legény, aki állja!)

Aki nem tudná még: egy édesapa, akinek gyermeke daganatos betegségben
szenvedett, felvette a harcot az egészségüggyel. Orvosok, professzorok
ellenében küzdött kisfiáért, aki így - mondhatni a kezelések ellenére -
meggyógyult. Az apuka - Balogh úr - a hosszú évek alatt felgyülemlett
tapasztalatait egy gyermekrákkórház létrehozására fordította. Alapítványt
hozott létre, s sokunk egy százalékából támogatják a kicsiket, akiket a
betegség, a szegénység, valamint az egészségügy sújt.

Az APEH beszedte a pénzünket, és átadta az alapítványnak. Aztán azt
mondták, hibáztak - fennállásuk óta nyilván először -, és nem jár a rákos
gyermekeknek címzett támogatás. És akkor visszavették. Erővel. És nem
adják. Fellebbeznek inkább, húzzák az időt.

Hangulatot keltenek, úgymond. Finoman piszkítják az elnököt, aki nem
átallotta az adóforintokat kamatoztatni.

Borzadj, magyar: állampapírokba fektette a kórházra szánt pénzt! Már
persze csak addig, amíg megkezdődhet az építkezés. De akkor is! Akit
valamiféle belső tűz fűt, aki nagyon akar valamit - nos, arra manapság
ferde szemmel néznek.

Adott volna csak el cégeket a Balogh úr török fantomoknak vagy sinkófált
volna el legalább egymilliárdot a Balogh úr! Esetleg árult volna
csempészaranyat a rendőröknek a Balogh úr! Akkor számíthatna adóbizalomra.
De így? Hát, milyen ember az, aki kórházat akar, aki annyira megbízik
saját államában, hogy annak kötvényeibe fekteti az alapítványi
százmilliókat? Mondhatom, kifejezetten gyanús.

Mert mi persze, hogy odaadtuk a pénzt, mert azt gondoltuk, az jogtalan. Ha
tudjuk, hogy jogos - soha. Arra pedig végképp nem számítottunk, hogy a
Balogh úr mindet bankba rakja meg állampapírokat vesz. Meg orvosságot, meg
műszereket. Kinek van ebből haszna?

Most hittel magyarázzuk: nem is gyűjthettük volna a pénzt, de gyűjtöttük.
Nem fizethettük volna ki, de kifizettük. Hogy nem jár az egy százalék, az
száz százalék!

Balogh úr egyelőre szabadlábon védekezik.