T: A lúzerség, mint a modern társadalmi lét skizofréniájából való menekülés stratégiája.

Meroben eretnek nézeteket fogok most kifejteni, kedves kollégák. Legújabb hipotézisem szerint, amelyet hosszú tudományos kutatásaimra alapozok, de támaszkodok tracy professzor elméleteire is, a lúzerség jelensége modern társadalmunk szüleménye, kialakulásában meghatározó szerepet játszott a gyorsuló ido, a társadalmi szerepek felgyorsult evolúciója. Elvetem tehát azt a korábban kialakult nézetet, hogy a lúzerség az emberi lét kezdete óta létezo, a társadalomban a kezdetektol jelenlévo jelenség lenne.
Felgyorsult világunkban egyre nehezebbé válik az alkalmazkodás, mindaz, ami helytálló volt tavaly, a következo évre már elavul. Ilyen körülmények között nagyon nehéz természetes derünket megorízni, népbetegséggé válik a stressz. A legtöbben azért igyekeznek védekezni a jelenséggel szemben, különbözo védekezo mechanizmusokat slakítanak ki. Ilyen védekezési mechanizmus a lúzerség fogalamának az internalizálása is, amely azt a folyamatot jelöli, amely során az egyén, a számára kedvezotlen, és a lelke mélyén nagyon zavarónak tartott viselkedésformákat, szerepeket megbélyegzi, mintegy kirekeszti, így igyekezvén a belso nyomást csökkenteni.
Amikor a lúzerséget a fentiek értelmében vázoljuk, akkor nagyfokú összhang figyelheto meg tracy professzor azon nézetével, mely szerint bizonyos szempontból mindenki lúzernek tekintheto. Éppen ezért bátorkodom azt állítani, hogy a két elmélet egymást kiválóan kiegészíti.