A pragmatizmussal semmi baj nem lenne, felőlem akár kerámiacsapágyakat is tehetnek a köpönyegük tengelyére. Egy cseppet bosszantó és hiteltelen az 'elvhűség' emlegetése tőlük, s az, hogy az elvi vita közben nemhogy K.K.EU. Írországává váltunk volna, de a távközlés, internet ellátottság tekintetében tényleg úgy kezdünk lemaradni, hogy Bulgária tapossa a sarkunkat.
És semmi, de semmi nem indokolhatja ezt a lemaradást, amit a Cseh, Szlovén, stb.. sorstársainkkal összehasonlítva felhalmoztunk - főleg '98 után e téren.
(Szerzői jog, BSA-ORFK, Szingapúr-i egyezmény alá_nem_írása)
Sok más dolgot nem csináltak rosszul, de még többet még rosszabbul.

Tehát nem baj, ha pragmatikus a politikus, sőt : az lenne az igazi! De nálunk sajnos csak a hatalom megszerzésében az, a gyakorlásában nem annyira.
És csak nagyon ritkán esik egybe a politikus rövidtávú érdeke a társadalom közép , ill. hosszútávú érdekeivel.
A mostani kormány politikusai még a születés kínját élik át jobboldalon. Nem csoda, hogy van ám hangzavar. A figyelem követelése, a külvilág ráébresztése, stb..
Még ez sem volna baj, csak ne lenne ilyen kioktató ez a koravén újszülött. Főleg, ha ismerted, még ifjú liberálisnak. (pl. 90-92 között Fidesz tagként, mint 'rosszmagam')
A (kor)kép(idő)zavar nem szándékos, csupán a való élet girbegurbaságát próbálja ábrázolni.
Tisztelettel :
lm