Most jövök rá, hogy nekem milyen szálkás az agyam...!
Itt a legújabb:
Bevezetés: Figyeljünk meg egy 20 cm hosszú rézdrótot. Vannak benne réz atomok, és szabad elektronok, stb. Az elektronok látszólag össze-vissza nyüzsögnek benne. Tedd ezt az elektronoktól nyüzsgo drótot egy rádió antenna bemenetére. Hirtelen a nyüzsgésbol rádió adások százait lehet kihangolni, csak jó vevo kérdése az egész. Lehet ugyanez a drót mobil telefon antennája is. Akkor meg a fél világ információja benne van(?) csak vevo kérdése az egész. Hát ha még internetezik is a mobilod! Menjünk tovább! Legyen ez a drót most egy olyan speciális vevo antennája, ami a világurbol érkezo zajokat szuri ki. A kis drótban ez is benne(?) van. Ez hihetetlen. Azt, hogy hogyan lehetséges ez, megtanultam, de lehet, hogy teljesen mégsem értem. Nem a rádió technikájára gondolok, hanem a dolog filozófiájára! Hiszen csak nyüzsgo elektronok látszólag kaotikus mozgásáról van szó, mégis minden pici mozgási irány a világ ráhatásának eredoje.
És most jön a Svédcsavar: az emberi agy nem egy ilyen antenna lehet? A világ 'káoszából' sok-sok pici hangolt körök arra rezonálnak, ami az adott agy felépítésébol következik. Ezért mindenki 'vevokészüléke' egy picit más adást vesz, mint a másik. De tulajdonképpen a kozmoszban meglévo zagyvaságbol hangol ki valamilyen bonyolult adást.
Jó, tudom, akkor miért nem lehet leárnyékolni, stb. Nem is akarom eröltetni a tudományos megalapozottságát az agyrémemnek, csak úgy megfogott, hogy egy rézdrótban mi minden van, az egyszeru szerkezete ellenére. Akkor az agyban miért ne lehetne hasonló: káoszból rend.