Végigolvastam a rovatot, és meglehetősen jól szorakoztam az emberi hülyeség határtalanságán.
Ide kivánkozik kedvenc telekszomszédunk tevékenysége is, akire nem tudom milyen őrangyalok vigyázhattak...

Néhány aprobb story:

Egy időben kedvenc elfoglaltsága volt gyümölcsfáinak átrendezése, amit minden évben meg is tett akkurátusan, egyik helyről a másikra kiásva beásva szerencsétlen fákat, akik egy idő után feladva a folyamatos költöztetést az enyészet és a száradás rögös utjára léptek. Egy ilyen kiszáradt fa fazonirozásával foglalatoskodott épp kedvenc szomszédunk, fent ülve a fa ágán, maga mellett vágva az ágat a törzshöz közelebbi oldalon...apámmal eleinte jókat röhögtünk magunkban, majd látván az elszántságot, átkiabáltunk neki:
"Döni! Magad alatt vágod a fát"...hát elég hosszú időbe telt amig felfogta, hogy mindezt nem poénbol mondjuk.

Másik alkalommal 3 ujját sikerült megröviditenie egy kis darabbal. Miután elláttuk felmostuk és megfelelő sziverősítőt töltöttünk bele, elmondta, csak azt akarta megnézni, hogy forog-e a fünyíró kése ezért nyúlt a müködő gép alá...

Aprobb beszólások töle:
(Mindezeket természetesen a másik szomszédnak tette fel átkiabálva, mi meg fetrengtünk a röhögéstől...)
"Pistukám, a százas szög az hány centiiii???"

"Pistukám van neked denszeszed?"
"Dönikém nekem nincs menszeszem...."

Ez az ember komoly és felelősségteljes munkát végzett, mint nyomdagépész. Ha minden müködött, ő végigment a gépen és minden csavart akkurátusan ujra meghuzott. Ez lett a veszte, egyik alkalommal az esti ujság nyomtatása közben beejtette a villáskulcsát a gépbe, adva azzal az aznapi hireknek...rövid távon eltanácsolták állásából.