Részemről a hallgatás oka csak az, hogy így ünnepek után igen nehéz visszapörögni a régi kerékvágásba. Jelen esetben: Meteo.
Ami az italt illeti: rendkívül változatos volt -elsősorban bor, persze-, a listával nem untatnék senkit sem.
Első nap: kirándulás a Tiszára (áradt éppen, hatalmas rőzse-, fadarabok), sőt a Marosra (utóbbi pont az ellentét volt, mert aludt). Kirándulás az erdőben -hogy egész évben így.
Ma reggel lógó orral munkába. Felvillanyozodtam. A szegedi Széchenyi téren (belváros közepe) egy vércse (remélem jól láttam), éppen egy gerlét reggelizett. Jókedvre derültem: a természet mindig itt van, csak nyitott szem kell.
Amúgy sajnálom, hogy ezt a madárzabálást Barnetto barátom nem láthatta. Ő is biztos nagyon élvezte volna. A múlt héten fülesbaglyot is láttam - azt akkor elfelejtettem megírni neki.