Kutatótársaim, úgy vélem, hogy Banana in Drive újabb mérföldkövet ágyazott a lúzerség-prudentia országútjára. Forradalmi tételei a lúzerség intervallumorientált megközelítésének eddig is sejtett gondolatait sikerült matematizálnia, és e komoly tudományág mégoly ortodox kutatóit is meggyőznie az iskola létjogosultságáról. Magam is hasonló kutatásokkal foglalkozván arra jöttem rá, hogy elégtelen az alant vázolt szétosztás. sajnos csak a neoklasszikus posztulátumok bevonásával tekinthetők igaznak az alábbi intervallumok, amelyeknek fő hibája, hogy a skálán 0,5 -öt elérő egyedek mindkét csoportba besorolhatók, amely az elmélet konzisztenciáját ássa alá, mivel megtagadja a lúzer-nemlúzer alternatív, tehát egymást kizáró ismérvek prekoncepcióját. Sajnos ezen az sem segít, ha bevonjuk a tracy-sejtést a vizsgálatunkba, amely -egyébként teljesen helytállóan- a lúzerség szociodefinitív irányzatának talpköve, mivel még ez az iskola sem engedi egyazon skálán belüli tranzitivitást. Ezért én javaslom, hogy a két intervallumon nyílt határokat értelmezzünk, egyrészt azért, mert a 0 ,és az 1 csupán elméleti mutatók, ilyet a gyakorlat kizár, másrészt pedig a lúzerség határindexét szintén hagyjuk meg az elméleti kutatások játékszerének. Ez utóbbi kívánalom szokatlanul önkényes, de a szofisztikáltabb számításoknál nagyban megkönnyíti a kutatók helyzetét.
Szintén hibája a felosztásnak, hogy két _egyenlő_ részre osztja az intervallumot, amelyet szociográfiai kutatási adatok nem támasztanak alá. A már említett szociodefinitív iskola rétegről rétegre változó küszöbindexekkel számol, és a hipergeometriai valószínűségi eloszlás tételének értelmében annak valószínűsége, hogy a csúszóindex pont 0,5 lesz pontosan 0. Természetesen folytonos intervallumot tételezünk fel, amely a lúzerek abszolút sorbarendezési posztulátumából következik. Így a MrPete-i irányzat számára az intervallum
( ] 0 ; x [ ; ] x ; 1 [ )
felosztása látszik célszerűnek, ahol x a már említett küszöbindex.

A teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy a megengedő irányzat elveti a folytonosságot, és tetszőlegesen kicsiny lépésközökkel számol, mindezt a klasszikus valószínűségszámítási képlet alkalmazhatóságának érdekében, ám úgy vélem, hogy ez nem megengedhető áldozat a kényelem oltárán.

Végül az alkalmazott lúzerológia kapcsán felmerült problémákról szólnék, a magánbeszélgetések hangnemében:
Szerintem azért ilyen korban illik elmenni bulizni, aszt ha nem jó, akkor el kell jönni. Nekem már volt olyan, hogy szar volt a buli, uhogy 11-re már el is jöttem onnan, saját szórakozási együtthatómat maximáltam. Viszont volt egy srác, aki már du 4-5 körül elkezdett "melegíteni" az estére, és kb 10-kor már befeküdt egy asztal alá. A himnuszra már úgy kellett felébreszteni, utána meg mindent telehányt, másnap meg nem emlékezett semmire. Elvileg ő ugye nem lúzer, mert bulizott, megminden, de azért mégis...