Csütörtök reggel

Reggel hétkor sötét az ég
Csillag se fénylik, dermedt a lég...
Merre megyek, lábam tudja csak,
Visz, és én megyek hallgatag
Előre, hol várnak tán sokan,
vagy nem vár senkise boldogan,
Csak remegve, félve ott időz,
hol lassan párolog a sűrű gőz
ki fejükből, tudva már,
hogy ellenem is vétettek talán,
nemcsak én ellenük, oktalan,
meggondolatlanul, harcosan
hangoztatva igazam, védve
másokat is, érdeküket nézve…
S míg bandukolok előre mégis
Világosodik lassan az ég is,
Vidámabb légkör vesz körül,
Majd csak mindenre fény derül
odabent is, hisz láttunk már csodát!
S vidámabban baktatok tovább.