Miért esik az alma lefelé? A Newton-féle gravitációs törvény értelmében valóban azért, mert a Föld vonzza. Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy így van, de a fizikusok számára az a fontos, hogy olyan törvényeket állítsanak fel, amelyek jól leírják a valóságos mozgásokat. Tehát lehet, hogy nem a Föld vonzza az almát, de minden tapasztalatunk egybevág azzal a képpel, hogy a Föld vonzza az almát, ezért nyugodtan használhatjuk ezt a képet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy másképpen nem lehet a dolgot elképzelni. A gravitáció éppen jó példa erre. Ugyanis az Einstein-féle relativitáselmélet egészen mást mond. Az általános relativitáselmélet azt mondja, hogy nincsen ott valójában semmiféle vonzóerő, hanem annyi történik, hogy a Föld, mint nagy tömegű test, begörbíti maga körül a téridőt. Úgy képzelhetjük el, mintha a téridő egy gumilepedő volna. Ha erre ráteszünk egy nehéz tárgyat, az maga körül besüllyeszti a gumilepedőt. Továbbá minden tárgy arrafelé esik, amerre a téridő "lejt", ahogy a gumilepedőn is a lejtés felé gurulnak a tárgyak. A Föld közelében tehát a Föld felé esnek a tárgyak, ahogy a gumilepedőn is a nagyobb besüllyedések felé gurulnak.
A két modell tehát teljesen különböző: az egyik vonzóerőt feltételez, a másik a téridő görbületét. De mindkettő helyes, mert a mozgásokat mindkettő helyesen írja le. Azaz mégsem. Kiderül, hogy ha az elektromos és mágneses hatásokat is le akarjuk írni mozgó vonatkoztatási rendszerekben, akkor olyan feltételezéseket kell tennünk, amelyek mellett a vonzóerőt feltételező törvény nem jól írja le a jelenségeket. Tehát a vonzóerőt feltételező szemlélet bizonyos esetekben téves eredményre vezet. A valósághoz közelebb áll a téridő görbülését feltételező szemlélet.
És ez még nem minden. Tudjuk, hogy a gravitáció einsteini elmélete nem egyeztethető össze a kvantummechanikával. Vagyis lehet, hogy az einsteini elmélet is majd módosításra, kiegészítésre fog szorulni, és valami újabb modellt kell majd megtanulni.
Vagyis ha arra a kérdésre, hogy miért esik az alma lefelé, valaki azt válaszolja, hogy mert a Föld vonzza, az valójában nem magyarázatot ad, hanem egy olyan modellt mutat, ami általában jól írja le a jelenségeket, egyszerű és jól használható. De sok más modell is lehetséges.
A fizika a miértekre általában valamilyen fizikai törvényre hivatkozással válaszol. De mindig tovább lehet kérdezni, hogy miért érvényes az a fizikai törvény. Ekkor általában lehet hivatkozni egy még általánosabb, még magasabb szintű fizikai törvényre, amivel kapcsolatban persze újra fel lehet tenni a kérdést, hogy az miért érvényes. A miértek láncolata végülis elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy a világban miért éppen azok a fizikai törvények uralkodnak, amik, és miért nem valami mások. Sőt, az igazi végső kérdés az, hogy miért van egyáltalán világ, miért nem inkább semmi van. Egy ponton túl a miértekre már a fizikus nem tud válaszolni, csak annyit tud mondani: így van és kész. A végső miértekre a filozófia keresi a válaszokat, és a filozófusok már sok-sok ezer oldalt teleírtak az ezzel kapcsolatos spekulációkkal. És örömmel jelenthetem, hogy mára már kezd kikristályosodni, hogy mi a válasz arra a végső kérdésre, hogy miért van egyáltalán valami, miért nem sokkal inkább semmi van. Egyre biztosabbnak látszik, hogy a leginkább elfogadható válasz erre a következő: CSAK!
