Amit Däniken képvisel az a képzelet és a tudomány társítása kicsit dilettáns módon.
Műkedvelőböl lett autodidakta régész, csillagász, antropológus, teológus az öreg Erik.
Ám ne feledjük, Heinrich Schliemann is Homérosz fanatizmusából lett botcsinálta régész (mindeki hülyének nézte...), aztán meg jól felfedezte Tróját.
Szerintem nagyon is elgondolkodtató amit Đäniken képvisel, ám ugyanabba a csapdába esett, mint Stephen King a maga műfajában, nevezetesen, hogy a minőség a mennyiség rovására ment. Däniken legelső könyvei az igazi csemegék, ugyanúgy, mint King mesternél.
Eric von-t az ELTE nevű szórakoztató intézményben enyhén szólva kiröhögik...

Egy dolog tuti: történelmünk tele van megoldatlan titkokkal, s hogy ezt földönkívüliekkel magyarazzázuk, vagy valami más módón, már csak "részletkérdés".