Sziasztok!

Sokakkal ellentétben én nem tartom rosszank, hogy az áruházak polcain párszáz forintért lehet vásárolni komolyzenei CD-ket.
Elhiszem, hogy esetenként nem nyújtják azt a minőséget, mint egy neves előadótól/előadóktól származó felvétel, de az első lépés megtételéhez hozzásegítik a komolyzene hallgatási hagyománnyal nem rendelkező, de nyitott, a kortárs slágerekből kiábrándult embert.
Ha csak vájtfülűeknek készített, alacsony példányszámú, drága albumok jelennének meg, a komolyzenét kedvelő kör soha nem tágulhatna ki és ezt szerintem senki sem kívánja.
Aztán ha az illetőt elkapta a gépszíj, Vivaldit hallgat ShyGys helyett, a Danubiusról lassan átszokik a Bartókra (Csak ne lenne ilyen rossz a vétel itt vidéken), elmegy néhány komolyzenei koncertre és megtudja, hogy van különbség zene és "zene" között.

(Mielőtt més esetleg flame-et robbantanék ki, megjegyzem: nem csak a komolyzene zene, minden műfajban születtek/születnek értékes alkotások)

Üdv mindenkinek

kerékpár