A sinek összeforrasztása még terepasztalon is csak akkor ajánlott, ha stabil a hömérséklet. Különben görbülnek a sinek, és töredezik a forrasztott hely (rosszabb megtalálni, mint bármilyen más hibát). Ahogy rézgaras is mondta a sinek egyik felére jo felforrasztani a csatlakozo elemet, de a másikra már nem, mert akkor sem a szétszedés nem könnyü, sem a hibakeresés. Jobb megoldás hosszutávon is , ha a sinmezök (kb 1-2 m-es darabonként) külön tápvezetékkel vannak ellátva, ha ügyesen forrasztod fel azokat, akkor nem is láthatók és a sinek alatt furt lyukakon egyenesen az asztal alá vezethetök. Igy születik egy táprendszer ami áttekinthetö, és a sinek érintése nélkül változtathato.
Sajnos a modellvasuton is számolni kell a dilletácioval (a modellhelységünk hetente csak egyszer van fütve, és a hosszu egyenesek bizony igen kacsgaringossá tudnak válni). Az uj vágányokba már eleve beépitettünk apro réseket, igy azok már jobban birják e hömérséklet változásokat (meg az a sok mindenféle ragasztot amivel a terepasztal lett megépitve - azok sokkal érzékenyebbek a hömérsékletre, és huzzák magukkal a sineket, meg mindent).